A síita vallási vezető munkatársai közölték a sajtó képviselőivel, hogy Szadr maga is a bekerítettek között van. Hozzátették: Szadr lelkére kötötte fegyvereseinek, hogy akkor is folytassák harcukat, ha ő elesne vagy fogságba kerülne. Az amerikai erőknek azonban – egy amerikai szóvivő közlése szerint – nem céljuk a síita szent hely megrohamozása. „A mai műveletek arra szolgálnak, hogy szűkítsük asz-Szadr erőinek mozgásterét Nedzsefben és Kúfában” – közölte Erv Larssen amerikai katonai szóvivő.
Közben Kút városában a megszálló amerikaiak légitámadást hajtottak végre, amelyben hetvenöten meghaltak, köztük gyermekek is. A bombázások egész éjszaka folytak, tizennyolc ház romba dőlt – közölték szemtanúk.
*
A harcok rendkívül hevessé váltak az elmúlt huszonnégy órában. Nedzsef és Kút környéke gyakorlatilag lángokban áll, de a felek küzdenek Bagdadban és Dél-Irakban is. Az iraki egészségügyi minisztérium összesítése szerint százhatvanöt ember vesztette életét, és csaknem hatszáz sérült meg az utóbbi huszonnégy óra folyamán. A kúti bombázás áldozatain kívül tizennégy fő az arab ország déli részén fekvő Amárában, hét pedig a Nedzsefhez közeli Divaníjában kapott halálos sebet. A főváros, Bagdad síita negyedeiben 33 halálos áldozatot követeltek az összecsapások.
Jelenleg főként a síiták lakta iraki városokban dúlnak a harcok, míg a korábbi hetekben inkább az arab ország szunnita körzeteiben volt erős az ellenállás az amerikai vezetésű nemzetközi erőkkel szemben. A síita felkelés szerdán Dél-Irak teljes területére szétterjedt. Különösen makacs a Mahdi Hadserege nevet viselő síita milícia ellenállása Nedzsef és Kút területén. Mindkettő esetében síita szent városról van szó, ami különösen kockázatossá teszi az iraki biztonsági erőkkel vállvetve harcoló amerikai csapatok számára az ostromot. Megfigyelők szerint hatalmas méretű síita tömeglázadást válthatna ki ugyanis, ha valamelyik síita szentély megrongálódna a harcokban. Az amerikaiak közölték, hadműveleteiket a szentélyektől távol tartják, az iraki belügyminisztérium pedig hozzátette, hogy kizárólag az iraki biztonsági erők alakulatai léphetnek be a szent helyekre, az amerikaiak nem.
Ugyancsak a nedzsefi szent helyek tiszteletben tartását kérte Ali asz-Szisztáni iraki nagyajatollah a városban egymással harcoló felektől. Egyik képviselője Dubaiban elmondta: a Londonban szívpanaszai miatt orvosi kezelésben részesülő muzulmán vallási vezetőt végtelenül elszomorítja, hogy a síiták szent városában véres harcok dúlnak, s a nedzsefi események a 73 éves nagyajatollah egyébként javulásnak indult egészségi állapotára is kedvezőtlen hatással vannak. Amr Músza, az Arab Liga főtitkára az összecsapások haladéktalan leállítását követelte Kairóban. A dél-iraki Bászrában iraki síiták ezrei, köztük a Mahdi Hadseregének tagjai tüntettek az ellen, hogy az amerikai haderő már több mint egy hete csapásokat mér Nedzsefre. A tüntetők asz-Szadr portréját ábrázoló táblákkal vonultak fel, s közben Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak. Bagdadban is többezres tüntetés zajlott le. A felvonulók transzparenseire festett jelszavak azt kérdezték, hogy „amerikaiak, miért vagytok itt, bezzeg Bush biztonságban van, amíg ti itt harcoltok”. Más feliratok azt hirdették, hogy az iszlám békés vallás.
Önkritikus a Washington Post. Önbírálatot gyakorolt egy újabb amerikai lap: a The New York Times után két hónappal a tekintélyes The Washington Post is beismerte, hogy nem volt elég objektív az iraki háborúnak és előzményeinek tálalásában, és nagyobb jelentőséget tulajdonított George Bush kormánya érvelésének. Nemrég a New Republic című, balközép irányultságú amerikai folyóirat is sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy túl nagy súlyt adott a Fehér Ház érvelésének. (MTI)
