Ránézéssel ellenőrzött reaktor

Huszonnyolc éven át zavartalanul ette a rozsda azt a gőzszállító acélcsövet, amely hétfőn felrobbant a mihamai atomerőműben. A súlyos következményekkel járó balesetnek azonban japán kormányzati szakértők szerint összetettebb oka is lehet.

A mihamai atomerőművet üzemeltető Kansai Electric PowerCo. elismerte, hogy nem ügyelt eléggé a biztonság szabályainak betartására, pontosabban: még sohasem vizsgálta meg annak a forró gőzt szállító acélcsőnek az állapotát, amely hétfőn felrobbant az erőmű hármas reaktorának turbinaházában – adta hírül az AFP.
Mint arról már beszámoltunk, az erőmű alkalmazottai közül négyen halálra égtek a több mint 200 Celsius-fokos gőzben, hét ember pedig kórházi ápolásra szorul. Egyiküket légzőkészülék tartja életben, mert testfelületének nyolcvan százaléka megégett. Radioaktív sugárzás nem jutott ki az erőmű területéről, mert a turbinának nincs kapcsolata a reaktor hűtővizével.
Haruo Nakano, a cég szóvivője tegnap azt közölte, hogy a csövek állapotát az elmúlt huszonnyolc év alatt ránézésre ítélték meg, ultrahangos vizsgálat egyszer sem volt. A szétdurrant cső falvastagsága, amikor 1976-ban a helyére került, 10 milliméteres volt. Ebből mostanra 1,4 millimétert hagyott meg a korrózió, noha legalább 4,7 millimétert kívánnak meg a biztonsági előírások. A cég vezetői elismerték: mindezek után az erőmű két másik reaktorának biztonságos működése is megkérdőjelezhető, de azt remélik, sikerül visszaszerezniük a közbizalmat.
A hétfői baleset helyszínén több mint száz rendőr gyűjti az adatokat, hogy mielőbb kiderüljön, kit, mekkora felelősség terhel a történtekért. Kormányzati szakértők is bekapcsolódtak a vizsgálatba, ám hangsúlyozták: a balesetnek csak egyik lehetséges oka az, hogy veszélyesen elvékonyodott a gőzturbinához kapcsolódó cső. Más, összetettebb okokat sem lehet kizárni.
A Greenpeace környezetvédő mozgalom japán szekciójának tegnapi nyilatkozata szerint a mihamai tragédia arra figyelmeztet, hogy Japánnak teljes egészében fel kellene hagynia a nukleáris energia hasznosítására irányuló programjával. Aggodalmuk szerint meglehet, hogy a következő öt-tíz évben újabb balesetekkel kell majd szembenézni az atomerőművek elöregedése miatt. Japán a világ harmadik legnagyobb nukleárisenergia-termelő országa az Egyesült Államok és Franciaország után.