Reformátusok a magyarságért

Méltán elégedettek a hét végén Ghánából hazatért magyarországi és határon túli református egyházak küldöttei – tudtuk meg a most befejeződött kéthetes református világtalálkozó magyar hozadékát illetően. A nyugat-afrikai ország fővárosában, Accrában megrendezett világtalálkozót a – svájci típusú reformáció egyházain keresztül 65 millió keresztyént képviselő – Református Világszövetség szervezte; a magyar híveket többek között Szabó István Duna-melléki, Tőkés László királyhágó-melléki és Horkay László kárpátaljai püspök képviselte.
Ódor Balázs, a nemzetközi szervezet végrehajtó bizottságának magyarországi tagja elmondta: a Református Világszövetség áttekintette azoknak az országoknak a gondjait, ahol a világ reformátusai, presbiteriánusai, kong regacionalistái élnek, s kinyilvánította felelősségvállalását a Kárpát-medencei kisebbségek védelmében. Ezzel teljesült Tőkés László régi törekvése, hogy a világ reformátusainak „csúcsszerve” hallassa a hangját, és járjon közben az adott országok kormányainál, társegyházainál, ha a magyarok joga, vallásszabadsága csorbát szenved. Ilyen jogsérelem például, hogy elakadt Romániában az egykor elvett egyházi ingatlanjavak tulajdonjogi rendezése. Esély nyílt tehát arra, hogy a Református Világszövetség ez ügyben megkeresse a román kormányzat illetékeseit. A világtalálkozó záróüzenete kinyilvánítja: a világ keresztyénei szívükön viselik
a kelet-közép-európai térség egykori (kommunista) birodalmi alávetettségből származó se-
beit is.
Az, hogy e kelet-közép-európai problémákat nevesítve „befogadta” a ghánai világtalálkozó, azért siker, mert a református egyházak „Délen” – Ázsia, Afrika és Dél-Amerika harmadik világhoz tartozó országaiban – az európaiaknál sokkal nagyobb népességet tömörítenek, tehát jelentősebb a szervezeten belüli súlyuk. Ódor Balázs azt is elmondta: a világtalálkozó élesen elítélte a neoliberális kapitalizmust, amelynek globális térnyerésével kevesebbek kezében összpontosul a vagyon, miközben megsokszorozódik a szegénység.