Török Gábor politológus: Medgyessy Pétert augusztusban elhagyta politikai érzéke. A kormányfő rosszul mérte fel helyzetét, és így felgyorsította politikai bukását. A szocialisták ennyire könnyen nem tudtak volna megszabadulni tőle, ha ő ezt nem segíti elő. Lemondásában jelentős szerepet játszottak a liberálisok is, ám ehhez kellett Medgyessy hibás helyzetfelismerése és a szocialisták hajlandósága, hogy megváljanak tőle. A mostani állapot hasonlít a korábbi lengyel- és csehországi helyzetekhez, ezért méltán lehet kormányválságnak nevezni, hiszen a miniszterelnök elveszítette pozícióját, és helyette még senki nem áll a kabinet élén. Ha esetleg a konstruktív bizalmatlansági indítvány során az új jelölt nem kap többséget, akkor Medgyessy közjogi értelemben hivatalban marad mindaddig, amíg önként le nem mond. Az indítvány sikertelenségét viszont nem tartom valószínűnek, mert abban csakis olyan személyt fognak megjelölni, aki biztosan megkapja az Országgyűlés támogatását. Másként az is előfordulhat, hogy új választásokat ír ki a államfő, ami megint nem valószínű, mert a szocialisták ekkora politikai öngyilkosságot nem követnének el. Az ellenzék most akkor hibázhat, ha a baloldalt radikális megszólalásokkal egységfrontba tömörítené. Nekik egy dolguk van: karba tett kézzel figyelni, és készülni 2006-ra. Az SZDSZ-nek ugyan nem volt célja, de a történtek elterelték a figyelmet a Wekler-, illetve a Demszky-ügyről. (K. L.)
Ágh Attila politológus: Nem volt előrelátható a kialakult helyzet, csütörtök reggel én sem tudtam még, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök távozásával jár a koalíciós feszültség. Néhány napja még azt sem sejthette senki, hogy milyen ultimátumot fogalmaz meg a miniszterelnök. Várhatóan az MSZP kongresszusa dönti majd el véglegesen, ki lesz Magyarország új miniszterelnöke, ám amíg a korábbi jelölési folyamatok során hosszas tárgyalássorozatok előzték meg a kormányfőjelölt-választást, erre most nem kerülhetett sor, hiszen az elnökségnek nem volt módjában több hónapig tartó egyeztetések lefolytatása. Az MSZP alapszabálya szerint négyévenként kell dönteni arról, ki lesz a kormányfőjelölt, a dokumentum azonban kifejezetten a választásokat megelőző időszakra vonatkozik, nem pedig az ilyen rendkívüli helyzetekre. Az, hogy melyik koalíciós pártnak, az MSZP-nek vagy az SZDSZ-nek lesz előnyösebb a jelenlegi konfliktus kimenetele, több olyan kérdéstől is függ, amely a közeljövőben dől majd el. Függ például attól, hogy Kiss Péter milyen kormánylistát terjeszt elő, a minisztériumok tekintetében milyen személyi és hatásköri változások történnek. Nemcsak az elnökség, hanem a szocialisták más szervének is gyors döntést kellett volna hoznia adott esetben, de az MSZP kongresszusa és az azt megelőző egyeztetések pontot tehetnek a jelenleg még nyitott kérdésekre. (P. G.)
