Verés, majd törvénymódosítás

Egyértelmű a párhuzam Szász Károly megveretése és a lex Szászként elhíresült törvény között, amellyel a kormány elmozdította posztjáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) volt elnökét – hangsúlyozta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese tegnap a 2003. június 16-i támadás helyszínén. Szerinte ugyanis mindkét eset hátterében a K&H-ügy áll: „Előbb megpróbálták megfélemlíteni, elhallgattatni a brókerbotrányt felderítő felügyeleti vezetőt, majd mivel ez nem sikerült, törvénymódosítással távolították el tisztségéből.” Répássy emlékeztetett: a napokban kiderült, hogy a Szász Károlyt súlyosan bántalmazó elkövető egy nagykanizsai illetőségű férfi lehet, aki Kulcsár Attilával is kapcsolatban állt. – Kulcsár az összekötő személy a bankbotrányban, hiszen ő tartotta a kapcsolatot a közreműködő bűnözőkkel, illetve egyes kormányzati politikusokkal is – fogalmazott. Hozzáfűzte: a rendőrség is úgy véli, hogy a K&H-ügynek köze volt Szász megveretéséhez, és – a szocialisták folyamatos tagadása ellenére – nyilvánvalóan a leváltásához is, hiszen a bankbotrány súlyosan érintette a kormánypártokat, amiért „bosszút kellett állni”. Az ellenzéki politikus aljasnak nevezte azt a lejárató akciót, amelyet a PSZÁF volt elnöke ellen folytatott a kormányzat, szinte már a verés másnapjától, miután Szász Károly betegágyánál Medgyessy Péter és László Csaba akkori pénzügyminiszter sajnálatát és megdöbbenését fejezte ki az eset miatt.
Emlékezetes, a napokban közölte hivatalosan is a BRFK: egy 36 éves nagykanizsai férfit gyanúsít a rendőrség azzal, hogy részt vett Szász Károlynak, a PSZÁF volt elnökének a tavalyi megverésében. A gyanúsított híváslistájának ellenőrzésekor kiderült, hogy rendszeres telefonkapcsolatot tartott Kulcsár Attilával, a K&H Equities volt brókerével – közölte Tóth Gábor ezredes. A zsarolás miatt már előzetes letartóztatásban lévő férfi DNS-ét megtalálták a támadás helyszínen hagyott biciklin – mondta a BRFK bűnügyi helyettese. Kitért arra is, hogy a nyílt nyomozás befejezése után operatív eljárás keretében, titkosszolgálati módszereket alkalmazva keresték tovább, ki követhette el a bűncselekményt. Ennek során „egy sor adat, információ” került a birtokukba, amely alapján megalapozottan fordulhattak az ügyészséghez, hogy folytathassák a nyílt nyomozást. Ezt a vádhatóság is jóváhagyta.