A vajdasági magyar szervezetek az utóbbi fél évben közel 300 magyarellenes incidenst jegyeztek fel a Vajdaságban. Ezek magyar fiatalok megverését, temetők és műemlékek megrongálását, vagy katolikus és református templomok meggyalázását jelentik. A fizikai bántalmazás leginkább a fiatalokat éri. Mivel ez a korosztály a leginkább mobil, náluk lehet legkönnyebben elérni, hogy elhagyják szülőföldjüket, és Magyarországra meneküljenek – állapítja meg a Budapest Analyses internetes elemzőközpont. Egyetlen esetben sem talált felelőst a rendőrség, a helyi hatóságok sem jutottak el a bíróságig. És bár a volt Jugoszláviában számos hasonló incidens történt a különböző etnikai háborúk kitörése előtt, a szerbiai sajtó minden esetben igyekszik elbagatellizálni az ügyeket.
Szerbia északi tartományában, a Vajdaságban őshonos kisebbségként él 250-
300 000 magyar, akik a hazánkkal határos Bácska északkeleti részén és a Vajdaságnak a Tisza folyótól nyugatra eső sávjában Újvidékig viszonylag kompakt tömbben abszolút többséget alkotnak. Jelenleg a vajdasági magyarság Szerbia és Montenegró legjelentősebb nemzeti és etnikai kisebbsége (Koszovó „leválása” óta). Az utóbbi fél évben a szerbiai magyar nyelvű és a hazai sajtó egyre több magyarellenes helyi atrocitásról adott hírt. Arra utaló jel, hogy a magyarverések mögött a mai belgrádi hatalom állna, nincs. Sőt, a korábbi milosevicsi hatalomhoz képest demokrata beállítottságú belgrádi kormány a vajdasági magyarságban egyik stabil szavazóbázisát tudja maga mögött, amit bizonyított Tadics szerbiai elnökké történő megválasztása a Szerb Radikális Párt jelöltjével szemben. Ugyanakkor az incidensek kezelése azt mutatja, hogy Belgrádnak nincs befolyása a helyi eseményekre, nem tudja akaratát érvényesíteni helyi rendőri és igazságszolgáltatási szervekben, amelyek szinte érintetlenek maradtak a Milosevics-korszak óta – áll a Budapest Analyses jelentésében.
A milosevicsi idők után a kisebbségi jogalkotás terén Belgrád ért el eredményeket. Még a Djindjics-kormány idején született meg az a kisebbségi törvény, amely lehetővé tette a kulturális autonómia alapját képező Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács létrejöttét, továbbá Szerbia előremutató kisebbségvédelmi megállapodást kötött Magyarországgal. Bár ezek a jogi eszközök a külföldön élő szerbekre utaló példaként is születtek, a régió legkomolyabb kisebbségvédelmi rendelkezései közé tartoznak. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Tanács működésének gyakorlati megvalósítása terén alig történtek lépések. Például az autonómia működésének hiányosságaként értelmezhető az a tény is, hogy a Vajdaságban a magyarok lakta területeken nincsenek magyar nemzetiségű bírák és rendőrök. E tény ismeretében könnyebb megérteni, hogy a rendőrség és a bíróság miért nem kezeli az atrocitásokat súlyuknak megfelelően.
A Vajdaság többnemzetiségű terület. A XX. század második felében a vajdasági szerbek, magyarok, horvátok, szlovákok, románok, ruszinok (ukránok) és bolgárok között – a súlyos történelmi viszontagságok ellenére – kialakultak az együttélés alapvető normái. A háborúk következtében azonban a tartomány etnikai összetétele jelentősen megváltozott. A Vajdaságban nagyon sok Boszniából, Horvátországból és Koszovóból elmenekült szerbet telepítettek le. Ezek a menekültek sosem éltek együtt a helyi többi nemzetiséggel, továbbá lelkiállapotukat az határozza meg, hogy nekik is etnikai okok miatt kellett elhagyniuk szülőföldjüket. E néptömeg intoleranciája és agresszivitása nagy mértékben hozzájárult az etnikai incidensekhez, melyeknek a magyarokon kívül voltak horvát és szlovák áldozatai is.
Végezetül meg kell említeni azt a tényt, hogy Szerbia jelenlegi nemzetközi helyzete nemzeti frusztráltságot okoz. Az ország európai és atlanti integrációs esélyei távoliak, és ez a tudat nem hat ösztönzőleg a jogállam megszilárdítására. A szerbiai demokratikus folyamatokra negatívan hat Koszovó tisztázatlan helyzete, illetve Bosznia-Hercegovina instabilitása is. E kérdések szintén érintik a szerb nemzeti tudatot. Mindezt súlyosbítja az a tény, hogy a nemzetközi közösség egyre kevesebb figyelmet fordít a Balkánra, amit jól példáz a térségből kivonuló amerikai csapatok esete – vélik a kutatási anyag szerzői.
Bár a vajdasági magyarellenes atrocitások valószínűleg nem központilag irányítottak, könnyen elmérgesíthetik a viszonyt Szerbia és egyetlen EU-tag szomszédja, Magyarország között. A vajdasági magyarság körül kialakuló helyzet komoly gondokat okozhat Szerbia és Montenegró demokratikus fejlődésében is. Ennek megakadályozására szükség lenne a központi kormány akaratának jobb helyi érvényesítésére, a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül a kisebbségi autonómia intézményrendszerének tartalommal történő megtöltésére és az etnikai arányok további változásának megakadályozására. A vajdasági magyarságot érő atrocitások egyértelműen azt bizonyítják, hogy a Balkán rendezetlen ügyei (Macedónia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina) a jelenlegi viszonylagos nyugalom ellenére komoly veszélyt, biztonsági kockázatot jelenthetnek az Európai Unió és a NATO számára.
origo.hu
Franco Nero Herenden: egyedi porcelánszobrot kapott a világsztár
