Éhségsztrájkkal tiltakoznak Csernobil túlélői

Már csak kevesen élnek azok közül a kárelhárítók, az úgynevezett „likvidátorok” közül, akik részt vettek a csernobili nukleáris katasztrófa következményeinek elhárításában. A beteg, megtört túlélők élete tönkrement, s az „illetékes elvtársak” a nekik ígért pénzről, lakásról is megfeledkeztek az idők során. A veteránok most egy újabb éhségsztrájkkal próbálják felhívni magukra a figyelmet.

Immár öt nap telt el azóta, hogy a dél-oroszországi Gubkinban újabb éhségsztrájkba kezdtek a csernobili atomkatasztrófa veteránjai. Az erőműtől 400 kilométerre fekvő kisvárosban már csak tizenöten élnek az egykori kivezényelt kárelhárítók közül, valamenynyien megtört, súlyosan beteg emberek. Mint arról az MTI beszámolt, hatan közülük ez év május 31-én éhségsztrájkba kezdtek, mert a helyi hatóságok nem hajtották végre az ügyükben hozott törvény előírásait: a rászorulókat nem juttatták lakáshoz, és nem kapták meg a nekik járó segélyeket. Az akció június 5-én befejeződött, mivel a hatóságok ígéretet tettek rá, hogy megvizsgálják a helyzetet. Mivel ezután sem történt semmi az ügyükben, a hat „likvidátor” ismét éhségsztrájkot kezdett. Állapotuk folyamatosan romlik, s az orvosok rábeszélésére négyen vasárnap abbahagyták az akciót. A tiltakozást ketten folytatják, annak ellenére, hogy egyikük már több napig eszméletlen volt, s az orvosok szerint megkezdődött szerveik visszafordíthatatlan károsodási folyamata. Alekszandr Szokov, az akció koordinátora azt mondta, ügyüket elviszik a strasbourgi emberi jogi bíróságig, mivel nemcsak róluk, hanem több száz egykori kárelhárítóról van szó.
Ezzel párhuzamosan mind több szakember ad hangot aggodalmának a felrobbant 4-es számú reaktor fölé emelt betonszarkofág állapotát illetően, közülük sokan úgy gondolják, hogy a szerkezet a közeljövőben akár össze is omolhat. Ennek esélyét az orosz atomenergia-ügyi miniszter, Alekszandr Rumjancev sem zárta ki, hozzátéve, hogy a meglévő szarkofág fölé egy modern technikával megtervezett újabb burkolatot kell építeni. Később ukrán részről is megerősítették, hogy a tervek között már szerepel az újabb építmény, a részletek, így például a pénzügyi finanszírozás (amit összesen közel 800 millió dollárra becsülnek) háttere azonban még nem teljesen tisztázott.
A mai Ukrajna területén bekövetkezett katasztrófa a Szovjetunió utódállamai közül talán Fehéroroszországot sújtotta a leginkább, Alekszander Lukasenko nemrégiben mégis biztonságosnak minősítette a „halálzónát”. A térségben most is százak élnek, a belarusz elnök pedig házat és munkát ígér a további visszatérőknek. A zónába nemrégiben egy kutatócsoport is megérkezett, mely az éves megengedett sugárdózis kétszeresét rögzítette mindössze egy óra alatt.