Mivel az idei, mindössze az inflációt követő béremelés sem valósult meg, jövőre legalább 10-12 százalékos illetményemelés szükséges a köz- és felsőoktatásban – hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amit nyolc különböző szövetséghez tartozó ágazati szakszervezet tartott tegnap. Az emeléshez a kormánynak jogi és pénzügyi garanciákat kell adnia – hangsúlyozták az érdekvédők, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy a szükséges bértömeget átszervezésekből, elbocsátásokból gazdálkodják ki a fenntartók. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke megjegyezte, több mint egy hete nem kaptak választ Gyurcsány Ferenctől és Magyar Bálinttól a pedagógusok kötelező óraszámának növelésével, illetve a diákok óráinak csökkentésével kapcsolatos kérdéseikre. Kerpen Gábor szerint mindezekből pedagógusok elbocsátására lehet következtetni.
Szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke. Vígh László „semmi jóra” nem számít, mivel az oktatást – a tudásalapú társadalomra vonatkozó ígéretek ellenére – egyedül a megszorításokkal kapcsolatban emlegeti a kormány. Vígh kijelentette: a szakszervezeteknek nem politikai, hanem szakmai alapon radikalizálódniuk kell, ellenkező esetben lényegében „megszűnnek”.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke tegnap azt mondta, hogy akár tömegdemonstráció szervezése is elképzelhető az oktatók és hallgatók bevonásával, ha az új felsőoktatási törvényt a jelenlegi formájában fogadja el a parlament. Kis Papp László kijelentette: a tervezet legújabb változata ütközik az alkotmánnyal, az államháztartási, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel. Magyar Bálint oktatási miniszter az MTI-nek azt mondta, hogy a törvényjavaslat nem ütközik az alkotmányba. Kijelentette: elszánt, hogy a teljesítmény és a minőség számítson.
origo.hu
Galambos Lajos lenyúlt félmilliója sokkolta az országot
