Gyurcsány Ferenc a szorítóban

Gyurcsány Ferenc korábbi vállalkozásairól, a munkahelyteremtésre vonatkozó ígéretekről és a társadalombiztosítási szerveknél várható leépítésekről folyt a vita a T. Házban az azonnali kérdések órájában. Németh Imre földművelésügyi miniszter egy magáncég belügyének nevezte a Pick Szeged Rt.-nél bejelentett 450 fős létszámleépítést.

Nehéz hinni a miniszterelnök-jelölt munkahelyteremtésre vonatkozó ígéretei megvalósulásában, hiszen Gyurcsány Ferenc korábbi érdekeltségei egy jól menő céget taszítottak csőd közeli helyzetbe, aminek következtében a Tisza Műtalp- és Gumigyártó Kft.-t felszámolták, és 221 embert elbocsátottak – vélekedett az azonnali kérdések órájában Szijjártó Péter. A fideszes politikus felhívta arra is a figyelmet, hogy az Altus Rt. tulajdonába kerülése után a kft.-t köztartozásokat maga mögött hagyva számolták fel. Burány Sándor munkaügyi miniszter szerint a piacgazdaságban előfordul, hogy egy társaság csődbe jut, ez különösen igaz a feldolgozóiparban érdekelt vállalkozásokra, amelyek az Orbán-kormány intézkedéseinek (erős forint és a minimálbér duplájára növelése) köszönhetik nehéz helyzetüket. A tárcavezető úgy véli, ma több ember dolgozik a gazdaságban, mint az előző ciklusban.
Lengyel Zoltán (Fidesz) szintén Gyurcsány munkahelyteremtésre vonatkozó ígéretét kérte számon, mégpedig a Pick Szeged Rt.-nél bejelentett 450 fős létszámleépítés miatt, amely a beszállítókat is figyelembe véve ezer család megélhetését is veszélyezteti. Németh Imre földművelésügyi miniszter egy magáncég belügyének tekinti a történetet, megjegyezte azonban, hogy a sertéstenyésztők jó évet zárhatnak a húshiány miatt.
A társadalombiztosítási szervezeteknél várható leépítésekről kérdezte Kökény Mihályt Csáky András (MDF). Az egészségügyi miniszter csak elképzelésekről, tervekről tudott beszámolni, majd közölte: a szorgalmas, tanulni képes köztisztviselők teljesítményét figyelembe fogják venni.
Kovács Kálmán informatikai miniszter megelégedéssel vette tudomásul, hogy a kakaóültetvényen játszódó brazil szappanopera újabb epizóddal bővült tegnap. Szabó István (Fidesz) a 300 millió forintos óvodai számítógép-beszerzésről érdeklődött a miniszternél, noha ezeket a gépeket máshol ingyen osztogatják. Az SZDSZ-es politikus közölte, a beszerzés magyar nyelvű szoftverekkel ellátott, bútorokba épített gépekre vonatkozott.
Miért akarja a kormány az önkormányzatokkal feltöltetni az üres államkasszát? – tette fel a kérdést interpellációjában Kovács Zoltán (Fidesz). A politikus arra utalt, hogy a jövő évi közszférában esedékes béremelések 85 százalékát a településeknek kellene finanszírozniuk. Pál Tibor belügyi államtitkár viszont arra hivatkozott, hogy a kormány a tervezett hat százalék bérnövekményből négy százalékot biztosít, ezenkívül az önkormányzatok támogatása tíz százalékkal emelkedett az idén. Lázár Mózes (Fidesz) ismét arra várt választ, hogy tartja-e magát a kormány Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltnek egy lakossági fórumot tett kijelentéséhez, amely szerint „nincs semmi ok és szükség arra, hogy bárki gázáremelésről beszéljen, illetve hogy emeljék az árakat”. A politikus emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben összesen négy alkalommal emelték a gáz árát 44 százalékkal. Gaál Gyula, a gazdasági tárca államtitkára kijelentette: a világpiaci árak változásait nem tudják befolyásolni, így nem lehet ígéretet tenni a gázárak mértékére. Vadai Ágnes (MSZP) az ellenzék határon túli magyarokat érintő „Kárpát-medencei ámokfutásáról”, illetve annak káros következményeiről kérdezte a külügyminisztert, idézve Orbán Viktor, Németh Zsolt és Kövér László kijelentéseit.
Napirend előtt Eörsi Mátyás (SZDSZ) arról beszélt, hogy a szabad demokraták ugyan a parlamentben támogatták a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kiírását, ám álláspontjuk szerint felelőtlenség volt a népszavazás megszervezése. Válaszában Kovács László külügyminiszter azt taglalta, hogy eredményes népszavazás esetén számos kérdést kell majd tisztázni, így például azt, milyen jogosítványokkal jár majd a későbbiekben megadott magyar állampolgárság. – Helyénvaló-e, ha valaki úgy lesz magyar állampolgár, hogy semmilyen állampolgári kötelezettségnek nem kell eleget tennie, így például nem hazánkban adózik, ám az állampolgári jogok teljes körét élvezi? – vetette fel a tárcavezető.
Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot a kormányoldal támogatásáról biztosította, az ellenzék viszont elutasította az előterjesztés vitájában. Sági József (Fidesz) szerint az ORTT-nek gondot okozott, hogy a Sláger Rádió nem volt hajlandó műsor-szolgáltatási díjat fizetni. Pető Iván (SZDSZ) kijelentette: aki nem „kötözködni” akar, az elfogadja az előterjesztést.