Kétes szerződéskötések

Visszás jelenségekre lett figyelmes a szövetkezeti hitelintézeti szektorban az utóbbi időben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Egyre több esetben kötnek szindikátusi szerződéseket, amelyek alapján a tagként belépő befektetők külön jogokat – így a szövetkezet irányító és ellenőrző testületeiben a tagok többsége kijelölésének a jogát – tartanak fenn maguknak.

Több esetben is olyan törekvéseket észlelt a közelmúltban a takarékszövetkezeti szektorban a PSZÁF, amelynek kapcsán figyelemfelhívó közleményt jelentetett meg honlapján. A dokumentum szerint a módszer lényege a következő: tőkebefektetéssel foglalkozó személyek, vállalkozások vagy befektetői körök szindikátusi szerződések létrehozásával részjegyet szereznek, s ezzel tulajdonosként lépnek be takarékszövetkezetekbe. Ezzel pénzügyi helyzetüket, tőkehelyzetüket ugyan stabilizálni tudják, ugyanakkor az a veszély is fennáll, hogy adott esetben – a felügyelet engedélyezési eljárásának megkerülésével – döntő irányítási joghoz, befolyásoló részesedéshez jutnak a szövetkezetben. Így annak gazdálkodását, üzletpolitikáját saját érdekeiknek megfelelően befolyásolhatják. Ez pedig eltérhet vagy ellentétes is lehet a tagság, az ügyfelek, a betétesek többségének érdekeivel.
A PSZÁF úgy véli, az is problémát jelenthet, hogy ezáltal a szövetkezetbe tagként belépő, részjegyet jegyző befektetők kezében koncentrálódhat a szövetkezet jegyzett tőkéjének egy jelentősebb hányada. A befektetői csoport esetleges kilépése és pénzkivonása miatt adott esetben a szövetkezet tőkehelyzete is megrendülhet, s veszélybe kerülhet a biztonságos működés.
A felügyelet felhívja a figyelmet arra: mivel különösen vidéken, a kisebb régiókban és községekben fontos szerepet töltenek be a szövetkezeti hitelintézetek, takarékszövetkezetek a lakossági megtakarítások terén, a PSZÁF valamennyi jogszabály adta lehetőséggel fel fog lépni az ilyen jellegű törekvések ellen. A felügyelet szerint ugyanis a betétesek, ügyfelek érdekében sem engedhető meg, hogy az alapvetően lakossági, kisvállalkozói igények kielégítésére hivatott takarékszövetkezetek irányítása, gazdálkodása szűk befektetői körök érdekei mentén történjék. Ez azon túl, hogy esetlegesen eltérhet a tagság többségének érdekeitől, alapvető kockázatot hordoz a szövetkezetek tőkehelyzete, prudens működése, s ezen keresztül a szövetkezeti tagok és más ügyfelek betétei, megtakarításai biztonságára nézve.