Messze az uniós bérektől

Ez év első hét hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 8,6 százalékkal, a nettó 7,3 százalékkal, míg a reálkereset – a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett – 0,2 százalékkal haladta meg a múlt esztendő azonos időszakának mutatóit – derül ki a KSH jelentéséből. Ugyanakkor tavaly ezen időszakban a bruttó nominális átlagkereset még 14,1, a nettó 18,1, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 4,4 százalékos bővülése mellett – 13,1 százalékkal haladta meg az azt megelőző évit. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 142 300 forint (248 Ft/euró árfolyamon: 574 euró) volt, a versenyszférában 134 400 forint (542 euró), a költségvetési szervezeteknél 161 300 forint (650 euró). A nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 149 400 forintot (602 eurót) tett ki. A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten majd’ 92 ezer forintnak (370 euró) felelt meg, amin belül a fizikai foglalkozásúak keresete 68 700 (277 euró), a szellemieké 119 100 forintot (480 euró) tett ki. A legjobban fizető gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt, ahol 314 ezer forint volt az átlagkereset. Átlag alatt kerestek a foglalkoztatottak a könnyűiparban, a feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, valamint a mezőgazdaságban és az építőiparban.
A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma átlagosan 2,787 millió volt, ami 0,9 százalékkal nagyobb az előző év azonos időszak adatánál. Sajnos az öt fő alatti vállalkozások létszáma nagyobb mértékben csökkent. Lapunknak nyilatkozó szakértők rámutattak: idén nőtt a foglalkoztatottaktól való elvonás, mert a bruttó bérek 8,6 százalékos növekedése mellett a nettó bérek csak 7,3 százalékkal emelkedtek. Ez éves szinten 40 milliárddal csökkentette a dolgozók bérét, míg összességében 100 milliárddal rontotta a magyar versenyképességet. A reálkeresetek növekedése is lassult, a 0,2 százalékos mutató korábban 0,3 volt.