Titkos jelentést vásárolt Kulcsár Attila?

Egyre több jel utal arra, hogy Kulcsár Attila, akit a K&H-ügy mellékszálaként hivatali vesztegetéssel is meggyanúsítottak, egy olyan írásos anyagért fizetett tízmillió forintot, amelyet később a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is felhasznált a PSZÁF-ről készített jelentéséhez. Úgy tudjuk, a bróker egy kormánypárti politikusnak adta át a dokumentumok ellenértékét.

A Szász Károly akkori felügyeleti elnököt lejárató, a baloldali sajtóban népszerűsített anyag elkészítésében a nyilvánosság kizárásával működő, költségvetésből gazdálkodó szervezet volt vagy jelenlegi munkatársai működtek közre.
*
Egy azóta nyilvánosságra került, minden bizonnyal Kulcsár Attila által készített feljegyzésből az derül ki, hogy a sajtókampányt maga a bróker irányította. A jelentésből később Juszt László műsorában, A tévé ügyvédjében is szemezgettek, kifogásolva az intézmény pazarló működését. A riporter az ügy kapcsán interjút is készített Szász Károllyal, amelynek sugárzásához a felügyelet elnöke nem járult hozzá. Jusztnak azonban nagyon fontos lehetett a beszélgetés közzététele, hiszen azt vágatlan formában adták le a közszolgálati televízióban.
Arról, hogy ki az a kormánypárti politikus, aki Kulcsártól pénzt fogadott el az írásos anyagért, a Fővárosi Főügyészség tegnap sem tájékoztatta lapunkat. Az ügyben egyébként a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal jár el. Ezt a szervezetet a mentelmi joggal bíró személyek, képviselők, bírák, ügyészek és magas rangú rendőri vezetők által elkövetett bűncselekmények felderítésére hozták létre. Úgy tudjuk: amellett, hogy Kulcsár terhelő vallomást tett egy egyelőre ismeretlen személyre, a nyomozóknak más bizonyítékaik is vannak, amelyek fellépésüket indokolják.
Zámbó Gyula, a K&H Bank volt ügyvezető igazgatójának védője nem kívánta kommentálni értesüléseinket, ugyanis „nincs publikus információja az ügyben”. Kifejtette: az esetleg tanúként meghallgatott személyek nevének titokban tartásához elegendő, ha a vádhatóság ezt a nyomozás érdekeire hivatkozva szükségesnek tartja.
Dobos Gabriella továbbra sem árulta el, hogy Kulcsár Attilán kívül kiket hallgattak ki a nyomozók a vesztegetéssel összefüggésben. A Fővárosi Főügyészség szóvivője kijelentette: a vádhatóság akkor közli az ügyben megfogalmazott gyanút, ha már tájékoztatták a terheltet is. Az eljárásban történt tanúkihallgatásról szóló értesüléseinket Dobos nem kommentálta. Informátorunk korábban már közölte, hogy a nyomozók tanúként hallgattak meg egy „ismert személyt”.
Tóth András (MSZP) nemzetbiztonsági államtitkár lapunk azon kérdésére, amely szerint eljárt-e a Nemzetbiztonsági Hivatal a kormányváltás óta politikust érintő korrupciós ügyben, úgy válaszolt: a hivatal minden olyan esetben eljár, amelyben illetékessége felmerül, függetlenül attól, hogy az érintettnek mi a foglalkozása. Demeter Ervin (Fidesz) volt titokminiszter korábban úgy vélte: elvárható, hogy az ügyészség legalább annyit közöljön a nyilvánossággal, politikus-e a megvesztegetett személy.
n
Gyurcsány Ferenc tegnap Szegeden elmondta: a Magyar Nemzetben az ügyről közölt cikk fokozza az emberek gyanúját az ügyészi szervezet politikai befolyásoltságával kapcsolatban. – Hogyan létezik az, hogy egy, az ügyészségnél vallomást tevő gyanúsított állításait egy ellenzéki napilapban kiszivárogtatják? – tette fel a kérdést a kormányfőjelölt. Megjegyezte: „a magyar baloldalon az a többségi vélekedés, hogy az ügyészi szervezet, vagy legalábbis a legfőbb ügyész úr bizonyos döntéseiben nem mutat kellő távolságot bizonyos politikai szervezetektől. (…) Nem tudom, hogy ez igaz-e, de azt tudom, hogy ez a látszat árt először is nekik, (…) és árt Magyarországnak.”
(Az ügyészségi eljárásról nem lapunk, hanem a közszolgálati Magyar Televízió adott először hírt – a szerk.)