Banki adó: nincs alku

A különböző kormányzati nyilatkozatokkal ellentétben úgy tűnik, továbbra sincs megegyezés a banki különadó ügyében a pénzintézetek és a kabinet között. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a döntés immár az Országgyűlés kezében van, mivel a kormány már beterjesztette a parlamentnek a kamatkülönbözet-adóról szóló törvényjavaslatot.

Noha a pénzügyi tárca állítja, hogy a banki adóról már megszületett a végleges egyezség a pénzintézetek és a kormány között, a színfalak mögött tovább folyik az egyeztetés. A kiújult viták hátterében az áll, hogy az Országgyűlésnek már beterjesztett végleges változatot, azaz a hatszázalékos kamatkülönbözet-adót a bankok többsége nem hajlandó elfogadni. A pénzintézetek azt is kifogásolják, hogy a kormány és a bankok közötti tárgyalást nem előzte meg valódi egyeztetés a Pénzügyminisztériummal.
A Magyar Bankszövetség tegnap úgy tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg is egy olyan megállapodáson dolgoznak, amelyet a pénzintézetek többsége el tud fogadni. A különadóra vonatkozó végleges változatot október 15-én ismerteti a Bankszövetség, így könnyen előfordulhat, hogy a kamatkülönbözet-adót majd újabb változat követi. Nyers Rezső, a Bankszövetség főtitkára elmondta: a kormányzati egyeztetésen a kormányoldal is elismerte, hogy a különadó előkészítése nem volt megfelelő, ám végül mégis beadták a kamatkülönbözet-adóra vonatkozó változatot, mert a javaslat beterjesztését nem lehetett tovább halogatni. Nyerges László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a tárgyalásokról mindössze annyit mondott a Magyar Nemzetnek, hogy a végleges változatról két hét múlva tartanak sajtótájékoztatót. Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke lapunknak hangsúlyozta: jelenleg az Országgyűlés kezében van a kamatkülönbözet-adóról szóló döntés, mivel a múlt hét csütörtöki találkozón született végleges megállapodás alapján a kormány már beterjesztette az adójavaslatot a parlamentnek.
A kamatkülönbözet-adóval kapcsolatban Draskovics Tibor a napokban úgy nyilatkozott, erre vonatkozóan nem merülhet fel alkotmányos aggály, mivel az intézkedés átmeneti különadónak minősül. Arra a kérdésre, hogy milyen paktumot kötött a kormány a pénzügyi szektorral, amikor ezt az adót elfogadtatta, a pénzügyminiszter közölte: különalkuról szó sincs, hiszen a kormány semmilyen ellenértéket nem kínált az adó ellentételeként.