Európai rt.-ügy: hazánk is mulaszt

Az előírt határidőre csak hat ország teremtette meg az európai részvénytársaságok létrehozásának jogi feltételeit; a mulasztók között van hazánk is. A fővárosi cégbíróság úgy tájékoztatott: bár eddig egyetlen magyarországi cég sem kezdeményezte az új társaság létrehozását, ennek elvileg semmi akadálya nem lenne.

Hazánk is csúszik az „európai részvénytársaságok” létrejöttét lehetővé tevő jogszabályi háttér megalkotásában a Bruxinfo szerint. A szakportál azt írja: a tagállamoknak október nyolcadikáig kellett volna lehetővé tenniük a cégek határon túli terjeszkedését könnyebbé tevő irányelv alkalmazását, de ezt eddig csupán Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Svédország és Izland tette meg. Frits Bolkenstein belső piaci biztos a témában kifejtette: „elfogadhatatlan, hogy a tagállamok nem teljesítik vállalt kötelezettségeiket”, és így visszatartják a fejlődéstől saját vállalataikat és az európai gazdaságot. Az új cégforma, vagyis az európai rt. lényegében a multinacionális cégek új országokban való megjelenését vagy átköltözését könnyíti meg azzal, hogy a terjeszkedést szimpla bejegyzési aktussá teszi. Ha például egy budapesti vállalat Pozsonyba költözne, ahhoz elvileg elegendő töröltetnie magát az itteni cégnyilvántartásból és bejelentkeznie a szlovákban. Az európai rt.-k lehetőséget teremtenek a leányvállalati forma megszüntetésére is; ezek szerepét a közösségi jog hatálya alatt egyetlen európai részvénytársaság veheti át.
A Bruxinfo értesülését hazánk mulasztásáról értetlenül fogadták a Fővárosi Cégbíróságon. Az uniós részvénytársaságok bejegyzését végző hivatal illetékese lapunknak elmondta, nincs akadálya annak, hogy Magyarországon valaki új típusú társaságot alakítson, hiszen az erről szóló rendelet él. Az más kérdés, hogy eddig senki nem élt a lehetőséggel, amely elvileg az adóterhek optimalizálását is lehetővé teszi.