A fővárosi temetők meghosszabbított nyitvatartási idővel várják a látogatókat mindenszentek és halottak napja alkalmából. A sírkertek már reggel héttől nyitva tartanak, a kapukat este nyolckor zárják, a szokásos rend november 3-án, szerdán áll vissza. A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. az ünnepi előkészületek jegyében már tegnaptól megtiltotta a sírkertekben a kegyeleti elmélyülést zavaró munkák végzését: keddig csak a sírgondozással összefüggő tevékenységeket engedélyezik, mint a virágültetés, az öntözés, a kapálás és a gyomlálás. A temetőirodákban ma, holnap és holnapután reggel fél nyolctól délután ötig ügyeletet tartanak, hogy ezzel is segítsék a látogatók tájékozódását. A zökkenőmentes közlekedés biztosítása végett megváltoztatták a gépkocsiforgalom szabályait is: a várhatóan nagy gyalogosforgalom miatt ma, holnap és holnapután tilos a sírkertekbe autóval behajtani, ez alól csak a Fiumei úti sírkert és az új köztemető a kivétel. Az új köztemetőben vasárnap és hétfőn egész nap díjmentes a gépkocsibehajtás, a gyalogosan érkező látogatók ingyenesen vehetik igénybe az ünnep idejére beállított temetői mikrobuszokat. A nagyon idős, járóképtelen látogatók számára 7-től 12-ig a temető igazgatója vagy megbízottja indokolt esetben engedélyezheti a gépkocsihasználatot azon temetők területén is, ahonnan a járművek az ünnep idejére ki vannak tiltva. Ez az Angeli úti és a Tamás utcai sírkertre nem vonatkozik. A forgalom rendjét megerősített rendészeti szolgálat biztosítja az ünnepek alatt.
A Budapesti Temetkezési Intézet Rt. ugyan tegnap már megtartotta központi kegyeleti megemlékezését az új köztemető 53-as szóróparcellájában, de hétfőn 11-kor a Fiumei úti sírkertben, 15 órakor az Angeli úti, 13 órakor a Rákospalotai, 17 órakor pedig a Pestszentlőrinci temetőben is kegyeleti megemlékezésen vehetnek részt a látogatók.
Ma, holnap és holnapután a munkaszüneti napra érvényes menetrendhez képest sűrűbben közlekednek a temetőket érintő tömegközlekedési járatok is: az új köztemetőhöz a 28-as és a 37-es villamosok két-három percenként, a Farkasréti temetőhöz az 59-es villamos három-négy percenként, a Kispesti temetőhöz a 42-es villamosok tízpercenként, az erzsébeti temetőhöz az 52-es villamosok tizenkét percenként indulnak. A BKV Rt. kéri az autósokat, hogy a temetők környékén gépjárműveikkel ne állják el az utakat és a megállókat.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az ünnepekre való tekintettel forgalomkorlátozásokat léptetett életbe az új köztemető, az erzsébeti, a Farkasréti és a Kispesti temető környékén. A főváros főútvonalain, a temetőkhöz vezető utakon és azok környékén a BRFK a bűnmegelőzés és a forgalom segítése végett fokozott közlekedésrendészeti, közrendvédelmi és bűnügyi járőrözést tart egészen november 7-ig. Fokozottan ellenőrzik a temetők közvetlen környezetét, kiemelt figyelmet fordítva a gépjárműlopások és -feltörések megelőzésére, a zseb- és alkalmi lopásokra – olvasható közleményükben. A rendőrség felhívja mindenki figyelmét, hogy a tömegközlekedési eszközökön és a temetők környékén éberebben figyeljenek értékeikre.
Rendhagyó végtisztesség
Halottak napja és mindenszentek ünnepe alkalmából szegedi önkormányzati forrásból felújították a belvárosi temető régi és új ravatalozóját. A temetőt a hét végén hosszabb nyitva tartással, reggel nyolctól este nyolcig látogathatják a szeretteikre emlékezők. Hódi Lajos, az önkormányzati tulajdonú Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. igazgatója a napokban jelentette be, hogy december 1-jétől új szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőségük a gyászolóknak. Így ezentúl a hozzátartozók a ravatalozástól a temetésig egy szertartással vehetnek végső búcsút az elhunyttól. A hamvak a krematórium körül kialakított urnaparkba kerülnek, illetve a hozzátartozók az elhunyt kérésének megfelelően más módon is megőrizhetik őket. A temetkezési cég egyébként igyekszik alkalmazkodni a kor kihívásaihoz: honlapjukon információs adatbázist tesznek közzé, ami tartalmazza minden sír pontos adatát, itt közlik a temetések rendjét, s a hozzátartozók gyászlapokat is közzétehetnek a honlapon. Akik nem rendelkeznek saját internetkapcsolattal, a belvárosi temető bejáratánál elhelyezett információs ponton kérdezhetik le a százhúszezer sír valamelyikének adatait. A hagyományos temetés, illetve a hamvasztottak urnatemetőbe helyezése mellett rendhagyó módon is lehetőség van a végtisztesség megadására. A Szegedhez tartozó Tápén például már végeznek olyan szertartást, amelynek során a halott hamvait a Tiszába szórva vesznek végső búcsút az elhunyttól. A közelmúltban Csongrád megye számos sírkertjét felújították, így megszépült a szegedi Belvárosi temető mellett a Szegedhez tartozó tápéi, továbbá a földeáki és zákányszéki temető is. Bár a kegyeleti kertek a csendes emlékezés színterei, az utóbbi hónapokban is számos botrányos eset rázta meg a közvéleményt Csongrád megyében. Októberben félmilliós kárt okoztak sírgyalázók Mindszenten, ahonnan számos virágvázát loptak el a sírokról, hogy azokat értékesítsék, Hódmezővásárhelyen a református temetőből szobrokat tulajdonítottak el, míg Csongrádon a temető tőszomszédságában lévő, elköltözésre váró hulladéklerakó borzolja a kedélyeket, mivel időnként fellángol, és ilyenkor bűz árasztja el a sírkertet és a mellette lévő lakóházakat. Természetesen akadnak ellenpéldák is. Az utóbbi hónapokban fölemelő eseményekre került sor két hódmezővásárhelyi temetőben is: a nyáron az önkormányzat támogatásával az izraelita temetőben fölavatták a holokauszt vásárhelyi áldozatainak emlékművét, a város katolikus kegyhelyén pedig a roma holokauszt áldozatai előtt tisztelegve avattak emlékoszlopot.
Üzletág a temetői lopás
Debrecenben a város és két osztrák cég közös vállalata, az A. K. S. D. Kft. üzemelteti a temetőt. Úgy tűnik, a magyar– osztrák „páros”, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ugyanis 2003-ban újabb 15 évre elnyerték a híresen szép Debreceni köztemető üzemeltetésének jogát. A több tíz hektáros nagyerdői sírkert fenntartásával, fejlesztésével nem is volna semmi baj: az utak rendezettek, a sírok köze tiszta. Amióta a látogatóknak ingyen lehet műanyag zsákot vételezni a levélgyűjtéshez, a fák alatt diszkréten megbúvó szeméttelepek is fogyatkoznak. Egyre hangosabb viszont a kis kapájukkal naponta kiballagó nénik és más hozzátartozók panasza. A rendészek éber figyelme, sőt a temetőben a kívánatosnál gyakoribb rendőri jelenlét ellenére is nap mint nap tucatjával tűnnek el a sírokról a legváltozatosabb dolgok. A sláger a virág: egész üzletág szakosodott rá. A temető körül sürgölődnek ugyanis olyan leleményesek, akik az egyik sírról lelopott árvácskát, györgyikét, krizantémot beültetik egy másik hanton. Megint mások 10-12 ezer forintos márványvázákat kínálnak, a síron fixálva, háromezer forintért. A temető gazdái szerint ez azért mehet így, mert a lopásokra nincs megfelelő szankció. – Nemrégiben tíz márványvázát lopott el valaki – tudtuk meg Tronka Istvántól, az A. K. S. D. temetkezési divíziójának vezetőjétől. – A rendész meglátta, a rendőr elkapta a tolvajt, mégsem lehetett megbüntetni. Emberünk ugyanis nem volt hajlandó megmondani, melyik sírról lopta el a vázákat, a kárvallottak nem tettek feljelentést, ennek hiányában pedig a rendőrség kénytelen volt a nyomozást eredménytelennek nyilvánítani és lezárni.
A temetői kultúrát kulturálatlansággá degradáló jelenséggel Kardos Marianna, az A. K. S. D. ügyvezető igazgatója szerint országszerte kivétel nélkül mindenütt találkozni. A helyzeten szerinte úgy lehetne javítani, ha a kegyeleti bűncselekmények lajstromába felvennék a kis értékű lopásokat is, és a jelenlegi néhány ezer forintos szabálysértési bírság helyett komolyabban szankcionálnák elkövetésüket. Igaz, hogy a lopások, rongálások többnyire valóban kis értékűek, ám annak a szemében biztosan nem, aki kénytelen szembesülni a halott kedvesnek kivitt rózsa, az égve hagyott mécses, a gonddal rejtegetett kerti szerszám eltűnésével. Mert a dolgoknak nem csak anyagi értékük van. Meg aztán mindenki számára eljön az az idő, amikor nem tud többé a dolgaira vigyázni. Legalább halottak napján gondoljon erre minden temetőlátogató.
Elhordott betonkerítés
Más településeken más gondokkal küzdenek. A Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat által üzemeltetett berettyóújfalui temető például kegyszert, virágot sírtartozékot kevésbé lopnak, de mondjuk betonkerítést, kistraktort, fagyverőt igen. Ahogyan Romhányi István igazgató mondja, a legnagyobb bosszúságuk legutóbb az volt, amikor a pénteken megépített betonkerítésnek hétfőre hűlt helyét találták. Szemtanú is látta, hogy milyen járművel vitték el az állatok ellen felhúzott kerítés elemeit, mégsem lett az ügyből semmi.
Nem jobb a helyzet az egyházi fenntartású temetőkben sem: Hajdúhadházon például az alatt az idő alatt lopták el a hangszórókat a ravatalozóból, amíg a néhány perce gyászzenével elbúcsúztatott holtat elhantolták. De visznek sír mellett hagyott locsolót, alumíniumból készült díszkelyhet, gondosan lomb alá rejtett gereblyét, kapát – mindent, ami elképzelhető, és azt is, ami elképzelhetetlen.
Az idén százéves pécsi köztemetőben az elhunyt szeretteiket látogatók között jelentős számban felfedezhető rendőr, polgárőr és közterület-felügyelő is. Mindennapos jelenséggé vált ugyanis, hogy milliós értékeket lopnak el a sírkertekből, különösen a halottak napja körüli időszakban.
– Nem tudunk minden sír mellé őrt állítani, de mindent megteszünk azért, hogy az emberek biztonságban tudhassák értékeiket, és méltó módon leróhassák kegyeletüket az elhunyt sírjánál – mondja Rábai Hajnalka, a Pécsi Temetkezési Vállalat minőségirányítási vezetője. Idén rendkívül komoly biztonsági intézkedéseket vezettek be Pécsett. A rendőrök a gyanús látogatókat nemcsak igazoltatják, hanem még a táskákba, szatyrokba, sőt az autók csomagtartójába is benézhetnek.
– Ezekben a napokban reggeltől estig folyamatosan bent vagyunk, az összes kolléga dolgozik. Idén vezettük be azt a rendszert, hogy a temető bejáratainál olyan munkatársaink várják az érkezőket, akik szükség esetén a sírhoz kísérik a családot – mondja Rábai Hajnalka. Szükség is van erre, mert az idén százéves, hatvanhektáros köztemetőben kétszázezer halott nyugszik. Nemrég azonban tovább bővítették a sírkertet nyolc hektárral. Bár Pécsett még van egy kis sírkert, gyakorlatilag a köztemető a fő temetkezési hely a városban.
Mindenszentek és a halottak napja összekapcsolódik. A mindenszentek a katolikus és az ortodox keresztény egyház ünnepe – az ortodoxia egy héttel később tartja. Azon üdvözültek közös ünnepe, akiket nem avattak szentté. A rá következő napon, november 2-án van a halottak napja. A halottak tisztelete – mondhatni – egyidős az emberiséggel: már a Neander-völgyi ősember is „temetkezett”, a sírokban virágok, festékek maradványait találták meg a régészek. Az ókori nagy civilizációk meghatározó eleme volt, és tovább élt a kereszténységben is. A mindenszentek ünnepe több mint másfél ezer éves. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János idejében – a IV–V. században – még május 13-án, illetve a pünkösd utáni első vasárnap tartották meg. A nyugati egyházban 609-ben bukkan fel a forrásokban: ekkor avatja fel Bonifác pápa a római panteont a „Szűz Mária, vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk” tiszteletére, szintén ezen a napon. Csak később, a VIII. században kerül át az ünnep november 1-jére, az időpont megváltoztatásának oka valószínűleg kelta hatásra történt. Ők már a VIII. században is halottaikra emlékeztek ekkor, de az ünnep az év kezdetét is jelentette. 835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az ünnepet, így az egész kereszténység ünnepe lett. Halottak napja Szent Odiló clunyi apáttól (962–1048) eredeztethető, aki az emléknapot minden Clunyhoz tartozó bencés számára kötelezővé tette. A XIV. században Róma is elismerte, így egyetemes ünnep lett. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé megterítettek nekik, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt. A mindenszentek és a halottak napja fokozatosan az egyházi tartalomtól független, általánosan elterjedt megemlékezéssé vált. Ilyenkor hívők és hitetlenek egyaránt kilátogatnak a temetőbe, elhunyt hozzátartozóikhoz.
