Napi sajtószemle

Reuters

A Fitch Ratings Magyarország hétéves, egymilliárd euró értékű eurókötvényét A-mínuszra osztályozta, tekintettel a negatív előrejelzésekre, jelentette a brit távirati iroda. A Fitch Magyarország hosszú távú külföldi és hazai valutaértékelését 2003 júliusában változtatta negatívra, tekintettel a fiskális és a folyó fizetési mérlegben egyszerre fellépő egyensúlyi zavarokra.
A negatív értékelésben szerepet játszott még a makroökonómiai politika bizonytalansága és az euró bevezetésének dátumával kapcsolatos bizonytalanság.

finanztreff.de

A magyar jegybank szabályzatainak megváltoztatása előtt az ország parlamentjének meg kellene várnia az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság állásfoglalását, követelte Járai Zsigmond, az MNB elnöke Frankfurtban, olvasható a pénzügyi internetes honlapon. Járai hozzátette, hogy az MNB alapszabályzatának megváltoztatása „igen európaiatlan” lépés lenne, ha erről nem hallgatják meg az európai bankot és Brüsszelt. A magyar parlament ma vitatja meg a jegybank alapszabályzatának változtatását és a cél az lenne, hangsúlyozta Járai, hogy a kormány növelje befolyását a jegybanki tanács összetételében. A tervezett változtatások viszont ellenkeznek az EU alapszabályzatával.

The New York Times

A vezető amerikai lap ugyanezzel a témával is foglalkozik abban a cikkében, amelyben arról ír, hogy az újonnan csatlakozó országok egy része – mint Magyarország – nem tudja teljesíteni az euróövezeti konvergencia követelményeit. „Egyes országokban a politikai lökdösődés nem igazán demokratikus ízzel jár. Magyarország újonnan választott miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc a parlamentben olyan törvényt akar bevezetni, amely lehetővé tenné, hogy a jegybank igazgatótanácsa tagjainak felét a kormány nevezze ki. A milliomos üzletembernek és egykori KISZ-vezetőnek nem tetszik” a magas banki kamat. Az új törvénytervezetet Bod Péter Ákos, az MNB korábbi elnöke „igen veszélyesnek” minősítette. Bod szerint a magas kamatláb azért szükséges, hogy az infláció ne szabaduljon el. A problémákat a kormány azzal tudná orvosolni, ha csökkentené az állami kölcsönfelvételt.

Helsingin Sanomat

Max Jakobson finn miniszter, több korábbi elnök és államfő tanácsadója a vezető finn napilapban írt cikkében sajnálatosnak tartja, hogy sem a második világháborúban győztes „nyugati államok, sem Oroszország nem értette” a 90-es évek Észtországának függetlenségi törekvéseit. A történelem azonban napjainkra világossá tette, hogy – az Észtországot állandó jelleggel óvatosságra intő finn és nyugati politikával szemben – az észt politikusoknak volt igazuk, amikor a szovjet összeomlás után az észt–orosz viszonyban az önálló állami létet és az önálló észt politizálást tartották az egyedül helyes útnak.