Romló exportgazdaságosság

Egyre jobban mélyül az érdekeltségi szakadék a belföldi ipari termelői és az exportárak között – mutattak rá lapunknak szakértők a helyzet kapcsán. Véleményüket a KSH legutóbbi jelentésére alapozták, amely szerint miközben a belföldi értékesítési árak éves növekedési rátája kilenc százalék volt, addig a forintban mért exportárak szintje 2,4 százalékkal csökkent, s továbbra sem érte el az egy évvel korábbit. A szakértők kiemelték: ez azt jelenti, hogy a két ellentétes előjelű elmozdulás különbsége egy év alatt 11,7 százalékot tett ki, vagyis az exportértékesítés gazdaságossága ennyivel romlott a belföldi értékesítéshez viszonyítva. Tehát a kormányprogramban kiemelt célnak tekintett exportorientáltság érdekeltségi rendszere a kormány öszszes intézkedésének, gazdaságpolitikájának következtében ellentétes hatást gyakorol.
A KSH jelentése szerint az ipari termelői árak színvonala 0,2 százalékkal emelkedett augusztusban az előző hónaphoz képest, míg a 12 havi árnövekedési üteme 2,6 százalék volt. Az idén augusztusban a feldolgozóipari ágazatcsoportok havi árindexei 99,1 és 103,9 százalék között szóródtak, átlagosan fél százalék volt az árnövekedés. A belföldi áralakulásban meghatározó súlyú élelmiszer-ágazatban az árak gyakorlatilag nem változtak, az építőanyagok árszintje fél százalékkal csökkent júliushoz képest. Az átlagot meghaladó mértékben, 9,6 százalékkal nőttek az árak az energiaágazatban, ezen belül a gázgyártásban és -elosztásban 21,4 százalékkal, míg a gőz-, melegvíz-ellátásban 11,8 százalékkal. A feldolgozóipari ágazatok augusztusi éves 8,8 százalékos átlagos áremelkedését jelentősen meghaladta a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek árának 25,1 százalékos emelkedése, továbbá a kőolaj-feldolgozás, ahol a 12 havi növekedés 21,6 százalék volt. Az élelmiszerek belföldi értékesítésének termelőiár-szintje egy év alatt 7,6 százalékkal nőtt. A belföldi értékesítés augusztusi áralakulásában a legmagasabb havi, 0,8 százalékos növekedést az energiatermelő ágazatcsoport mutatta.