Az ellenzék hazahozná a katonákat

Az Országgyűlés tegnap megszavazta a honvédelmi törvény sorkötelezettség eltörlésével összefüggő módosítását, illetve az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítást. Az iraki magyar szerepvállalásról jövő hétfőn szavaz a Ház. Az ellenzék a vitában jelezte, nem támogatja a misszió időtartamának meghosszabbítását, amelyet a kormányoldal biztonsági szempontokkal indokol.

Miután az Országgyűlés hozzájárult a házszabálytól való eltéréshez, a négy parlamenti párt támogatásával a Ház tegnap este elfogadta a honvédelmi törvény és alkotmány módosítását. Ezzel megteremtették a sorkötelezettség eltörlésének törvényi hátterét. A T. Ház elsöprő többséggel határozott mindkét esetben: a honvédelmi törvény módosítását 338 igen szavazattal 5 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el, az alkotmány módosítására 335-en mondtak igent, 7 képviselő nemet, 4-en pedig tartózkodtak.
Vadai Ágnes (MSZP) még napirend előtt arról beszélt, hogy Orbán Viktor és pártja, a Fidesz kiszámíthatatlan politikát folytat, nem idegen tőlük, hogy egymásnak ellentmondó állásfoglalásokat adjanak ki. Bár a Fidesz a múlt héten egyértelművé tette, hogy támogatja a honvédelmi törvénynek és az alkotmánynak a sorkötelezettség eltörlésével összefüggő módosítását, Vadai szerint a fiatalok százezres tömege még ekkor sem tudott megnyugodni. Az ellenzéki párt „kiszámíthatatlan politikáját” abban látja igazolva a kormánypárti politikus, hogy 2001-ben Orbán Viktor azt mondta: azokra kicsit másként tekint az ember, akik nem tettek katonai esküt.
Pokorni Zoltán (Fidesz) a „gyerekes” jelzővel illette a kialakult helyzetet, mondván: alpári, vádaskodó kampány indult meg pártjával szemben, azt a látszatot keltve, hogy nem támogatják a sorkötelezettség eltörlését.
A Ház tegnap este megkezdte az iraki magyar katonai kontingens mandátumának meghosszabbításáról szól vitát. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közölte: nem a kormány által beterjesztett március 31-i határidő a lényeg, hanem az a kérdés, hogy akarunk-e maradni, vagy sem, végig akarjuk-e csinálni a feladatot. Utalt arra, hogy Irakban még elhalaszthatják a januárra tervezett választásokat. Szerinte a politikusoknak messzebb kell látniuk, mint az embereknek (ezzel utalt az iraki magyar jelenlét társadalmi elutasítására), azért vagyunk Irakban, hogy helyreállítsuk a rendet és a demokratikus társadalmat.
– A miniszterelnök alapvető tévedésben van, mi nem háborúzni, hanem békét fenntartani mentünk Irakba – válaszolta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője. Hozzátette: a parlament döntő többsége ebben a hitben adta áldását az iraki misszióra. – Ma Irakban viszont háború van, rendkívüli állapotot hirdettek ki, Fallúdzsát ostromolják – fejtette ki. A közvélemény-kutatásokra utalva kifejtette: az állampolgárok 80 százaléka szerint haza kellene hozni katonáinkat. A kormányfő viszont szavaival semmibe vette a választópolgárok akaratát, ez a lényeg, a többi üres mellébeszélés – hangsúlyozta Áder János.
Az iraki szerepvállalás ügye napirend előtt is téma volt. Eörsi Mátyás (SZDSZ) kifejtette: ha januárban vonnák ki a magyar katonákat Irakból, akkor sokkal nagyobb veszélyben lennének, mintha a választások után történne ez meg. Karsai Péter (MDF) szerint az egész vitát mellőzhetné a Ház, ha semmilyen javaslatot nem nyújtana be a kormány, és az eredeti felhatalmazásnak megfelelően december végén hazatérnének a magyar katonák.