Az ikermetropolis

K ö n y v e s h á z

1859-ben adta közre Pesten a neves kiadó, Lauffer és Stolp Hunfalvy János munkáját Rohbock Lajos acélmetszeteivel. A becses művet a Kossuth Kiadó most hasonmás formában újra közzétette.
Hunfalvy a város képzelt alapításától nyomon követi a Duna-parti ikerváros históriáját. A középkort leíró képen, amelyet a településről fest, összekeveredik legenda és valóság. Ám a tatárjárás idejétől fogva tablóképe már megállja a helyét. Mivel a középkori „testvérvárosok” igen aprók voltak, Hunfalvy értelemszerűen kitér a környező, később beolvadó kisebb települések múltjára is. Hosszabban elidőz a Budát gyarapító Luxemburgi Zsigmond koránál, és romantikus hevülettel szól Mátyás király idejéről, a korabeli (és a későbbi) irodalom emlékeivel is színesítve a reneszánsz uralkodó áldásos tevékenységét. A törökök baljós emlékezetű uralmát viszonylag röviden, mérsékelt lelkesedéssel idézi fel, amin különösebben nem lehet csodálkozni. Röviden kitér a város „népesedési viszonyaira” is, ám igazán a XIX. századi Pest-Buda képének megrajzolásában érzi otthon magát.
Aligha kétséges, hogy nem annyira történeti áttekintést, mint inkább kora fellendülését bemutató munkát kívánt megalkotni, amelyhez a históriai motívumok csak háttérül és hangulatfestésül szolgálnak. Amilyen nagyvonalúan kezeli a hamarosan összeforró ikermetropolis múltját, olyan kedvvel ecseteli félmúltját és jelenét. Szól a „nevezetesb” épületekről, a külföldieket is vonzó fürdőkről, az egyházi, tudományos, egészségügyi, ipari, közigazgatási, továbbá művészeti intézményekről, és miközben ezeket felvázolja, arról sem feledkezik meg pezsgő korának gyermekeként, hogy az említettek várhatóan dicső jövendőjére vessen egy-egy pillantást.
Végezetül, és az olvasót kissé tán meglepve, szemlét tart – némi kultúrhistóriai áttekintéssel – „Budapest környékén”, amiben az a meghökkentő, hogy nemcsak a fővároshoz csatolt falvakra és kisvárosokra veti vigyázó tekintetét, hanem „környékbelinek” minősíti például Ócsát és Kecskemétet, Nagykőröst, Kalocsát, Törökbálintot meg Visegrádot is lajstromába veszi.
A neves illusztrátor, Ludwig Rohbock – magyaros nevén: Rohbock Lajos – acélmetszetei azonos becsűek Hunfalvy leírásaival. Nemcsak hangulatosak, de pontosak is, ami nem minden XIX. századi illusztrációról mondható el.
(Hunfalvy János – Rohbock Lajos: Budapest és környéke. Kossuth Kiadó, Budapest, 2004. Ármegjelölés nélkül)