Ellentmondás a német autópiacon

Németországban az idén már ötödik egymást követő évben csökkent a forgalomba hozott új személygépkocsik száma. 1999-hez képest a visszaesés mintegy 600 ezer autó. (Magyarországon évente 200-210 ezer új személykocsi kerül forgalomba.) A kereslet és kínálat piaci törvényének megfelelően a vonakodó vásárlói kedvet apadó árakkal kellene ellensúlyozniuk az autógyáraknak, hogy mégis vásárlásra bírják a német fogyasztókat. A helyzet azonban – paradox módon – éppen az ellenkezőjéről tanúskodik: 1999–2004 között az új gépkocsik ára folyamatos emelkedést mutat, igaz, kategóriánként eltérő mértékben. A német piacon ma már nem kapható kisautó 10 ezer euró (kb. 2,5 millió forint) alatti áron. Míg azonban a Toyota Yaris 1.0 vagy a Renault Clio áremelkedése egyszámjegyű maradt (5,8, illetve 7,7 százalék), addig a Ford Fiesta 1.3 vagy az Opel Corsa 1.0 ma jóval többe kerül (plusz 10,3, illetve 19 százalék), mint négy évvel ezelőtt.
A legmérsékeltebb árnövekedés ebben a kategóriában a Fiat Punto modellnél mutatkozik: az 1,2 literes motorú változat mindössze 25 euróval kerül ma többe, mint 1999-ben. A Ford Ka (–2,3 százalék) és a Peugeot 206 (–2,2 százalék) pedig olcsóbban vehető meg ma, mint öt évvel ezelőtt. A kompakt osztályban is akadnak még bombavételek: például a Ford Focus 1.4 Ambiente típus 76, a Toyota Corolla 1.4 pedig 446 euróval alacsonyabb áron kapható most, mint 1999-ben. Jóval drágábbak viszont a német gyárak modelljei. A VW Golf 1.4 típus ára 7,5 százalékkal, míg az Opel Astra 1.4 típusé 12,6 százalékkal nőtt 1999-hez képest – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A középkategóriában már jelentősebb mértéket ölt a drágulás. A Ford Mondeo 1.8 ára még szerénynek mondható, 3,2 százalékkal drágult, ám vetélytársaiért már sokkal mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a vásárlóknak. A VW Passat 1.6 literes modellje 10,5, a hasonló lökettérfogatú A4-es Audi 11,6, az ugyanilyen méretű Opel Vectra 13, míg a Renault Laguna 15,4 százalékkal lett drágább öt év alatt.
A felső középkategória bázismodelljeire 1999-ben még a 30 ezer euró körüli ár volt a jellemző. Öt év alatt azonban e kategóriában erőteljes árnövekedés zajlott le. A 2.4 literes Audi A6 ára 7 százalékkal, a BMW 520-é 15,1 százalékkal, a Mercedes E200 típusé pedig 16,7 százalékkal ment föl. Viszonylag jutányosnak mondható még a Volvo S80 modellje, amely „csupán” 5.9 százalékkal drágult.
A felső (luxus)kategóriában szintúgy ismeretlen fogalom az árstabilitás: míg a Mercedes S500 típus viszonylag mérsékelten drágult (9,6 százalék), addig az Audi A8 4.2 literes Quattro (négykerék-meghajtású) modelljéért 16,1 százalékkal kell ma többet fizetni – csakúgy, mint a BMW 740d típusért. Az áremelkedés abszolút mértéke itt már 10 335, illetve 10 732 euró, ezért a pénzért már új kisautót lehet kapni a német piacon! Az utóbbi öt évben tehát a gépkocsiárak a béreknél és a megélhetési költségeknél jóval nagyobb mértékben növekedtek Németországban. Ám éppen a növekvő eladatlan raktárkészletek miatt az autógyárak (és a kereskedők) általában nagylelkű engedményeket adnak a feltüntetett árból. Különösen, ha a vevő úgy lép fel az eladóval szemben, mintha az isztambuli vagy a teheráni bazárban volna: keményen alkudozik.