Elnök úr, a hét végén tisztújító kongresszust tartott az MKP, végül azonban semmilyen személycserére nem került sor. Ennyire elégedettek voltak a küldöttek a vezetők munkájával? Elnökként milyennek ítéli meg a kongresszus munkáját?
– A tisztújítást az MKP országos tanácsának egyik határozata feltételezte, amely kimondta, hogy az Európai Parlamentbe megválasztott tisztségviselőknek le kell mondaniuk posztjukról. Duka Zólyomi Árpád általános elnökhelyettes és Bauer Edit alelnök helyére azonban egyetlen járási szervezetünk sem jelölt más politikust, európai szereplésük erősítése, súlyuk növelése érdekében pedig úgy döntöttek a küldöttek, hogy a parlamenti választásokig hátralévő két esztendőre maradjanak tisztségükben. Az elégedettség azonban különös kérdés, ugyanis mi magunk, parlamenti képviselők és kormánytagok, illetve a párt országos elnöksége sem vagyunk mindennel elégedettek, amit a második Dzurinda-kormány első felében produkáltunk. Inkább ilyen szempontból ítélném meg a kongresszus munkáját, s hadd mondjam el, örömmel töltött el a küldöttek nagyarányú részvétele, amely a felelősségről tanúskodik, a vita tárgyszerűsége pedig a bizalomról. Ám ennél is fontosabb, hogy azt éreztem a kongresszusi vitában, cselekvőkész emberek dolgoznak a párt vidéki szervezeteiben, akik tudják, nem lehet mindent a központban eldönteni, az alulról jövő kezdeményezéseknek most már nagy a súlya, hiszen például az EU-s támogatásokat alapvetően csak az önkormányzatok, a régiók használhatják fel. Bízom benne, hogy az elszántság kitart, mert a jó ötleteket kormányzati szerepvállalásunk folytán tudjuk támogatni. De annak is örülök, hogy a küldöttek teljes támogatásukról biztosítottak bennünket további törvényalkotói kezdeményezésünkben, amely részben a kisebbségi kultúrák állami támogatására, részben pedig a kisebbségi nyelvi jogok hozzáférhetőségére irányul majd a ciklus hátralévő részében.
– A közgyűlést megelőzően több támadás is érte a Magyar Koalíció Pártját, a szlovák pártok pedig kilátásba helyezték, hogy néhány megyében szlovák nagykoalíciót hoznak létre. A szándékot, a célt nem is rejtették véka alá: kiszorítani az MKP-t a regionális politikából. Nem okozott ez feszültséget, félelmet a küldöttek körében?
– Nem tapasztaltam ilyet, ellenkezőleg, mint mondtam, elsősorban az elszántságot, a tenni akarást láttam a küldötteken. Sőt, az összefogás szándéka és szükségessége volt kihallható a felszólalásokból. Ugyanakkor örömömre szolgál, hogy senki nem fogalmazott meg valamiféle visszavágási szándékot, netán utalást egyfajta sértődött elvonulásra. Fordítva, az elvi politizálás folytatását szorgalmazták a küldöttek, benne azt a nyitottságot, amely az MKP-t jellemezte az elmúlt években, s amely a koalíciós együttműködést eredményezte – még ha olykor csikorognak is a kormánykoalíciós viszonyok.
– A kongresszus nem foglalt állást a kettős állampolgárságról, illetve az arról kiírt népszavazásról, a vitában azonban említették a kérdést, a folyosói beszélgetéseken pedig szinte központi téma volt. Mi az MKP álláspontja a kérdést illetően?
– A szlovákiai magyarság szempontjából a kettős állampolgárságnak szimbolikus értéke van, uniós tagságunkból fakadóan gyakorlati hatásai nincsenek. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy mit jelent a kettős állampolgárság az erdélyieknek, de még inkább a kárpátaljaiaknak és a vajdaságiaknak, és ez arra sarkall bennünket, hogy támogassuk a kettős állampolgárságot. Ráadásul az ilyen megoldás nem Európa-idegen, hiszen több uniós ország is alkalmazza a kettős állampolgárság intézményét. Az viszont már minket is rosszul érintene, ha a népszavazás sikertelen lenne, netán elutasító vélemény születne, már csak azért is, mert a kettős állampolgárság kérdésének érzelmi jellege is van. Meggyőződésem, hogy amennyiben nemleges válasz születik, a határon túli magyarság elhagyatottnak fogja magát érezni, s akár az asszimiláció felgyorsulását is eredményezheti. Ezért lepett meg bennünket a magyar kormánypártok elutasító magatartása, különösképpen az MSZP ajánlása döbbentett meg, hiszen politikusai korábban másként nyilatkoztak. Érthetetlen számomra, miért fogadták el a szabad demokraták érvelését anélkül, hogy legalább körvonalazódott volna, milyen jogokkal és kötelességekkel jár a kettős állampolgárság.
– De az MSZP új, hárompilléres nemzetstratégiát kínál cserébe…
– Kíváncsian várom, mit takar a három pillér. A szülőföldön maradás és boldogulás gondolata a határok feletti nemzetegyesítés szándékával már a kedvezménytörvény kapcsán megfogalmazódott, csak egy mondatban. Persze, lehet ebből három pillért csinálni. Remélem, a Magyar Állandó Értekezleten közelebbi felvilágosítást is kapunk róla.
Fenyő Miklós
Álhíreket terjesztenek Fenyő Miklósról, most tiszta vizet öntött a pohárba
