Teljes oldalas összeállítást közölt a nevesítetlen földek problémájáról a Sme című szlovák napilap. Mint ismeretes, az 1995-ös, tavaly módosított szlovák földtörvény rendelkezése értelmében, azok az elhagyottnak tekintett földterületek, amelyekért tulajdonosuk 2005 szeptember elsejéig nem jelentkezik, állami, majd önkormányzati tulajdonba kerülnek. A lap szerint a törvény tulajdonmegvonó intézkedése akár egymillió földtulajdonost is sújthat, noha a szlovák állam gyakorlatilag semmit nem tett az érintettek tájékoztatása érdekében, és az is sajnálatos, hogy – noha hatalmas földterületekről, összességében több mint félmillió hektárról van szó – a jövőre esedékes földállamosítás a mai napig nem vált komoly politikai témává.
A lapnak nyilatkozó Peter Vojtko, a szlovák geodéziai, kartográfiai és kataszteri hivatal alelnöke úgy véli, a tulajdonosok beazonosítása érdekében egy egész Szlovákiára kiterjedő információs kampányt kell indítani, mivel a legtöbben – különösen, ha földjük nem azon a településen van, ahol élnek – egyszerűen tudomást sem szereztek arról, hogy folyamatban van a földnyilvántartás felújítása. A szakember úgy véli, Mária Terézia ideje óta nem történt a jövő szeptemberi államosításhoz fogható beavatkozás a magántulajdonba – „még a szocializmus sem vette a bátorságot, hogy amiatt, mert valaki belép a szövetkezetbe, megvonja az illető tulajdonjogát”.
Hasonlóan vélekedik Milan Stefanovic, a Nagyszombati Egyetem Jogi Karának professzora is, aki szerint a magántulajdont egyszerűen „konfiskálni” fogják. Stefanovic emlékeztetett arra, hogy az állam követett el hibát akkor, amikor nem átlátható viszonyokat teremtett a földnyilvántartásban azáltal, hogy a tulajdonjog megváltozását (például öröklést – a szerk.) évtizedeken át nem jegyezték be jogszerűen a telekkönyvekbe.
Az Alkotmánybíróság 1996-ban a földtörvény több paragrafusát is átvizsgálta, s néhány bekezdést alkotmányellenesnek is talált. Az elhagyott földek államosítását elrendelő cikkely azonban nem képezte a vizsgálat tárgyát, így ez a kérdés a mai napig nyitva maradt. A kormánypártok szerint a törvény tulajdonmegvonó intézkedése nem ütközik az alkotmánnyal. „Meggyőződésünk, hogy 1989-től fogva elegendő idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki jelentkezhessen tulajdonáért.” – vallja Jarmila Tkácová, a SDKÚ parlamenti képviselője.
Irritáló hirdetés. A szlovák reklámtanács úgy döntött, nem ütközik etikai normáival a szlovák rádió „Szlovákiában szlovákul” mondatot tartalmazó hirdetése. Az MKP felháborodással fogadta a határozat hírét – írja a Szabad Föld hetilap. A szerző szerint a szólásszabadság elve nem korlátlan érvényű, de nehéz a határait meghatározni. „Az Újpest labdarúgóira most például büntetést vetett ki az UEFA, mert kelta keresztes zászló lobogott a szurkolói között – ami Magyarországon nem bűn. Közben Pozsonyban lecsuktak egy férfit, mert az a Vér és Becsület egyenruhájában sétált – ami Szlovákiában bűn. De ugyancsak van törvény, amely tiltja a kommunizmus és a fasizmus jelképeinek használatát, ugyanakkor a szlovák törvényhozásban simán ott lehet egy párt, amelynek neve a kommunista jelzőt viseli… És most ha abban az ominózus reklámban Slota gyakran használt mondásáról van szó, az bűn? Nem valószínű, hiszen ebben az esetben Slota nem tölthetné be már 14 éve Zsolna polgármesteri tisztségét. Mégis – a jogi kérdésektől függetlenül – természetes és érthető az MKP felháborodása. Az erkölcs, az etika és a jog határai ritkán esnek egybe. Egy közszolgálat intézménytől elvárható, hogy ne tegyen kísérletet több százezer ember irritálására” – írja a lap. (MN)
