Ismét fókuszban a nevesítetlen földek

Teljes oldalas összeállítást közölt a nevesítetlen földek problémájáról a Sme című szlovák napilap. Mint ismeretes, az 1995-ös, tavaly módosított szlovák földtörvény rendelkezése értelmében, azok az elhagyottnak tekintett földterületek, amelyekért tulajdonosuk 2005 szeptember elsejéig nem jelentkezik, állami, majd önkormányzati tulajdonba kerülnek. A lap szerint a törvény tulajdonmegvonó intézkedése akár egymillió földtulajdonost is sújthat, noha a szlovák állam gyakorlatilag semmit nem tett az érintettek tájékoztatása érdekében, és az is sajnálatos, hogy – noha hatalmas földterületekről, összességében több mint félmillió hektárról van szó – a jövőre esedékes földállamosítás a mai napig nem vált komoly politikai témává.
A lapnak nyilatkozó Peter Vojtko, a szlovák geodéziai, kartográfiai és kataszteri hivatal alelnöke úgy véli, a tulajdonosok beazonosítása érdekében egy egész Szlovákiára kiterjedő információs kampányt kell indítani, mivel a legtöbben – különösen, ha földjük nem azon a településen van, ahol élnek – egyszerűen tudomást sem szereztek arról, hogy folyamatban van a földnyilvántartás felújítása. A szakember úgy véli, Mária Terézia ideje óta nem történt a jövő szeptemberi államosításhoz fogható beavatkozás a magántulajdonba – „még a szocializmus sem vette a bátorságot, hogy amiatt, mert valaki belép a szövetkezetbe, megvonja az illető tulajdonjogát”.
Hasonlóan vélekedik Milan Stefanovic, a Nagyszombati Egyetem Jogi Karának professzora is, aki szerint a magántulajdont egyszerűen „konfiskálni” fogják. Stefanovic emlékeztetett arra, hogy az állam követett el hibát akkor, amikor nem átlátható viszonyokat teremtett a földnyilvántartásban azáltal, hogy a tulajdonjog megváltozását (például öröklést – a szerk.) évtizedeken át nem jegyezték be jogszerűen a telekkönyvekbe.
Az Alkotmánybíróság 1996-ban a földtörvény több paragrafusát is átvizsgálta, s néhány bekezdést alkotmányellenesnek is talált. Az elhagyott földek államosítását elrendelő cikkely azonban nem képezte a vizsgálat tárgyát, így ez a kérdés a mai napig nyitva maradt. A kormánypártok szerint a törvény tulajdonmegvonó intézkedése nem ütközik az alkotmánnyal. „Meggyőződésünk, hogy 1989-től fogva elegendő idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy mindenki jelentkezhessen tulajdonáért.” – vallja Jarmila Tkácová, a SDKÚ parlamenti képviselője.

---