Mélyponton az államháztartás

Miközben a Gyurcsány-kormány a makrogazdaság folyamatos javulásáról tájékoztatja a közvéleményt, az államháztartás első tíz hónapjának számadatai újabb negatív rekordot döntöttek: a Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb beszámolója szerint az államháztartásban október végéig felgyülemlett hiány elérte az 1328,6 milliárd forintot.
A most közzétett deficitadat – amely szerint októberben további 44,4 milliárd forinttal emelkedett a hiány – nemcsak az év egészét vizsgálva kedvezőtlen, de a költségvetés egy évvel korábbi helyzetével összehasonlítva is lesújtó képet mutat: tavaly október végén a deficit még 878 milliárd forintot tett ki, tehát az idei hiány a tavalyihoz képest több mint hatvan százalékkal emelkedett.
Az erőteljesen visszafogott központi kiadások mellett az idei költségvetés legbizonytalanabb pontját továbbra is a forgalmiadó-bevételek jelentik, amelyekről a PM legutóbbi jelentése úgy fogalmaz, hogy a befizetéseknél „érzékelhetők bizonyos kockázatok”. Kérdéses még a vállalkozások társasági adóbefizetése is, amelyből októberben a tervezettnél 3,3 milliárd forinttal kevesebb folyt be. A központi költségvetés bevételei összességében 6,4 milliárd forinttal maradtak el a prognózistól, míg a legnagyobb az eltérés a költségvetési szervek és fejezeti előirányzatok bevételeinél mutatkozott.
A hiány kialakulásában jelentős szerepet játszott hazánk 11 600 milliárd forintra rúgó államadósságának kiugróan magas kamatfizetési kötelezettsége, amely az idén megközelíti a 900 milliárd forintot. Az első tízhavi adatok ismeretében hazai és külföldi elemzők egyaránt úgy ítélik meg, hogy a pénzügyi tárca másodszorra módosított idei hiánycélja igen nehezen vagy egyáltalán nem tartható.
A PM közlése szerint a főbb adóbevételek összességükben a várakozásoknak megfelelően alakultak. Kedvezőbbek lettek az evabefizetések, valamint az illetékbevételek. A központi költségvetés kiadásainál a várakozáshoz képest 3,4 milliárd forinttal lett kedvezőbb a kép, ám ez a támogatások visszafogása miatt történt.
A lakástámogatásokra kiutalt összeg 6,8 milliárd forinttal lett alacsonyabb, de kevesebb kiutalás történt az egyedi és normatív támogatásoknál, a helyi önkormányzatok támogatásainál is. A költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 10 milliárd forinttal lettek nagyobbak az előzetesen prognosztizáltnál.