Az agrárgazdaság külkereskedelmi pozíciója az egyéb gazdasági ágazatokénál is meredekebb ütemben romlik – erről tanúskodik a KSH 2004. szeptemberi, január–augusztusi külkereskedelmi termékforgalomra vonatkozó jelentése. A 2003. január–augusztusi végleges adatokat összehasonlítva a 2004. január–augusztusi előzetes adatokkal kitűnik, hogy az árufőcsoportok közül kizárólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kiviteli volumene csökkent, mégpedig öt százalékkal, elsősorban a mérséklődő gabonaexport miatt. Értéke a 2003-as 1,582 milliárd euró után ebben az évben 1,577 milliárd euróra csökkent. Meredeken nő viszont az élelmiszeriparban felhasználandó termékek importja. A teljes behozatal nem egészen négy százalékát adó agrártermékek: az élelmiszerek, az italok és dohánytermékek értéke a 2003. január– augusztusi 802,7 millió euróról 1,9 milliárd euróra növekedett. Volumene 31 százalékkal magasabb volt az első nyolc hónapban, mint az előző év azonos időszakában.
Különösen szembetűnő az Európai Unióból származó behozatal megugrása. Míg az unióból származó teljes volumen 14 százalékkal nőtt, az élelmiszer, az ital és a dohány árufőcsoportban a legnagyobb, 39 százalékos a forgalomnövekedés. Az uniós országokból érkező import így lassan megközelíti az oda irányuló export értékét.
A magyar agrártermékek belföldi piaci részesedését az Európai Unióból május 1. óta minden akadály nélkül behozható termékek olyan mértékben rontották és rontják le, hogy néhány hónap elteltével a több évtizede tartó kiviteli többlet lassan köddé válik. Ez arra enged következtetni, hogy nemzetközi versenyképességünk ezen a téren vészesen és rohamosan romlik.
Még sötétebb a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a 2004. január–augusztusi időszakban az import növekedése a végleges adatokban magasabb lesz, mint az előzetesen várt. A csatlakozásunk előtt külkereskedelmi forgalmat lebonyolító vállalatok külföldi partnerei ugyanis – élve a jogszabályok adta lehetőségekkel – saját maguk intézik a be-, illetve a kiszállításokat. Ezek a cégek nem rendelkeznek magyarországi telephellyel, de magyar adószámmal, illetve vámazonosító számmal igen, bevonásuk a statisztikai adatgyűjtésbe csak fokozatosan történik. A KSH módszertani elemzése alapján arra lehet következtetni, hogy a korrekciók után az import végleges növekedési üteme az előzetes adatokénál nagyobb mértékű lesz. Figyelemre méltó, hogy a külkereskedelmi mérleg romlása bizonyos hasonlóságot mutat a kilencvenes évek eleji trendekkel. Az 1993. évi 3,6 milliárd dolláros és az 1994. évi 3,9 milliárd dolláros passzívumot az élelmiszer-ipari termékek behozatalának megugrása kísérte. Igaz ugyan, hogy az agrár export-import akkor még jelentősebb arányt képviselt a teljes külkereskedelmi termékforgalomban.
A gépesítés a megoldás? A gépesítés fontosságára hívta fel a figyelmet tegnap Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egy tanácskozáson. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jelentősebb szántóföldi növényeknél a gépi munka költsége a termelési költségek egyharmadát teszi ki, és a gépesítés szempontjából a magyar gazdaságok jelentősen elmaradnak a korábbi uniós országok átlagától. (MTI)
