Pokorni Zoltán (Fidesz) két olyan, az oktatást érintő meghatározó problémát említett, amelyek miatt – ha a jelenlegi elképzelések maradnak a törvényben –, az ellenzéki párt nem szavazza meg a büdzsét. Ide sorolta a normatív támogatás változását és a felsőoktatási beruházások PPP-programban történő megvalósítását. Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az oktatásban a normatív támogatás reálértékben, ha nem is nő, de semmiképpen nem csökken, szinten marad.
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkára úgy értékelte, hogy az ellenzék kifogásai ellenére a magántőke bevonása a közfeladatok ellátásába pozitív hatással van a költséghatékonyságra; ezt mutatja, hogy világszerte alkalmazzák. Végh László (Fidesz) ezzel szemben kijelentette, a magyar társadalom még nem tudja finanszírozni a magántőke bevonásának költségeit, példa erre az M5-ös autópálya vagy a büntetőintézetek építése. Sisák Imre (MDF) „szétesésre ítélt állam széteső költségvetésének” nevezte a Ház előtt fekvő javaslatot, tételes beszámolót sürgetve az állami vagyonról, az adósságállományról, a hitelekről, illetve a kamatterhekről. Halász János (Fidesz) azt kifogásolta, hogy jövőre csökken a kultúra támogatásának reálértéke. Vita bontakozott ki a családtámogatási rendszerről is. Soltész Miklós (Fidesz) azt mondta: a kormányzat családpolitikája „nulla és nem több”. Katona Tamás felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény rendszerére és a családi pótlék emelésére.
Az egészségügy finanszírozásáról bontakozott ki vita az ellenzéki képviselők és az egészségügyi minisztérium politikai államtitkára között a jövő évi költségvetés általános vitáján. Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt mondta: a jövő évi költségvetés vesztesei a gyógyszert szedő betegek lesznek. Kifejtette: miközben hetek óta sztrájkolnak az egészségügyi dolgozók, a kormányzat tagjai közül senki nem mer kiállni eléjük, hogy elmagyarázza, micsoda „fellendülés van az egészségügy területén”. Vojnik Mária, az egészségügyi tárca politikai államtitkára azt mondta: egy, „a válság szélén álló” ellátást örököltek. A gyógyszer-támogatási keretet három év alatt 86 százalékkal emelték.
Lezsák Sándor (MDF) szerint, a törvényjavaslat egyházellenes szemlélete aggasztó, ugyanis jövőre az állami iskolák tanulóihoz képest 43 ezer forinttal lesz kevesebb az egy diákra jutó állami normatíva az egyházi iskolákban. Bóka István (Fidesz) szerint, ha nem strukturálják át a jövő évi költségvetést, akkor annak vesztesei az önkormányza-tok lesznek. Lamperth Mónika belügyminiszter közölte: 2005-ben az önkormányzatoknak is meg kell takarítaniuk kiadásaik másfél-két százalékát, de ennek a területnek is nagy lehetőséget jelentenek az uniós források. Kontrát Károly (Fidesz) egyértelműen a költségvetési javaslat vesztesei közé sorolta a rendőröket, a tűzoltókat, a határőröket, a katasztrófavédelem területén dolgozókat, illetve az ő védelmüket igénylő állampolgárokat.
Mátrai Márta (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a balatonőszödi találkozón a miniszterelnök új kormányzati célokat fogalmazott meg, ugyanakkor a költségvetés tervezetében nem található ezek forrásigénye, így megvalósításuk is kétséges. Gyurcsány Ferenc felszólalásában azt mondta: „az nem kérdés, hogy ma Magyarországon százezrek nyomorúságos helyzetben vannak; sokaknak a hónap végen el kell menniük kölcsön kérni, hogy megélhessenek. Van valamennyi állami forrás, amit elkölthetünk, csak az a kérdés, mire.” Majd azt a kérdést tette fel az ellenzéki képviselőknek, hogy beadtak-e az adótörvényekhez olyan módosító indítványt, amely azt célozta: emeljék az adókat, hogy legyen több pénz. Közölte, hogy az ellenzéki pártok „nem akarnak igazából több bevételt, hiszen nem akartak adót emelni.” Hozzáfűzte: „többet fogunk adni, például a választási ígéretek teljesebb teljesítésére, csak mondják meg, hogy vegyünk el a mezőgazdaságtól. De akkor mondják ezt: mezőgazdaságra kevesebbet, gyermektámogatásra többet (…) De azt mondani a választóknak, hogy mindenhova adni akartunk, de adót meg nem akarunk emelni – ezt ne tegyék, mert nevetségessé fognak válni. Én meg nagyon sajnálnám, hogy Magyarország egyik nagyon befolyásos pártja nevetséges lenne a választók szemében” – mondta a miniszterelnök. Varga Mihály (Fidesz) kijelentette, hogy Gyurcsány Ferenc olyan fantomokkal akar küzdeni, amiket az ellenzéki oldalról senki nem vetett fel. Mint mondta: „senki nem követelte azt, hogy önök adósodjanak el jobban, hogy emeljenek adót, s azt sem, hogy növeljék az államháztartás hiányát”.
Baráth: A társfinanszírozás biztosított. A jövő évi költségvetésben teljes egészében rendelkezésre áll az európai uniós fejlesztési források felhasználásához szükséges magyar társfinanszírozás – jelentette ki Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter tegnap a soron kívüli kormányszóvivői tájékoztatón. Hozzátette: a jövő évi költségvetésben további 45 százalék felhasználásra is lehetőség van. A költségvetési törvény EU-integrációs fejezetében 51,8 milliárd forint a hazai társfinanszírozás a 94,3 milliárd forint uniós fejlesztési forrás felhasználásához. A 45 százalékos túllépés esetén a magyar társfinanszírozás 75 milliárd forint 136,5 milliárd uniós fejlesztési forráshoz. (MTI)
