Anyagi vérzivatart hoz, ha a Tisza-kormány behódol a Nemzetközi Valutaalapnak

A Nemzetközi Valutaalap szívesen adna hitelt Magyarországnak. Mindezért cserébe olyan elvárásokat kellene tejesíteni, amelyek hatalmas terhet jelentetének az embereknek. Olyan megszorítások merültek fel, melyek egyeznek a kampányban kiszivárgott dokumentummal. Azzal, melynek valóságát a Tisza Párt nem győzött cáfolni.

A Nemzetközi Valutaalap javaslatainak végrehajtása hatalmas terhet zúdítana az emberek nyakába Forrás: AFP

Élhető ország lenne a cél

A következő elképzelés is az asztalra került: a megmaradt hiteltámogatási programokat – köztük például az Otthon start programot – fel kell számolni az IMF szerint, mivel ezek torzítják a hitelkiosztást és rontják a monetáris politika hatékonyságát.

Szalai Piroska szerint egyáltalán nem torzítja a hitelpiacot, ha valamilyen körnek támogatásokat biztosít az állam. Az államnak nem az a feladata, hogy profitot termeljen, hanem az, hogy élhető országot, a társadalomnak élhető körülményeket teremtsen, és védje a gazdaságot is.

Az IMF szerint meg kellene emelni a nyugdíjkorhatárt is

A Fidesz képviselője elmondta, hogy amikor átvette a nyugdíjkasszát a Tisza-kormány, akkor a nyugdíjkassza – alapvetően az egészségkassza is – fenntartható volt. Azért, mert magas volt a foglalkoztatás, és folyamatosan növekedtek a reálkeresetek. Tehát sokan dolgoztak, sokan fizettek be a tb-kasszába. Most már látható, hogy a foglalkoztatás létszáma csökken, a munkanélküliség emelkedik. Jelen pillanatban még a keresetek növekednek, de ennek dinamikája közel sem akkora, mint az első félévben. Akkor a nettó átlagkereset inflációval korrigált növekedése is tíz százalék fölött volt. A mostani növekedés is még öt százalék fölötti reálérték-növekedés, ami az unióban magas érték. Ez még azért van így, mert az év elején jelentős keresetnövekedéseket sikerült produkálni szinte minden ágazatban. És nem biztos, hogy jövőre jelentős gazdasági növekedés várható. Ha kevesebben dolgozunk, és nem olyan dinamikusan nőnek a keresetek, akkor tényleg okozhat gondot a nyugdíj- és a tb-kassza fenntarthatósága.

– Szomorú, de a mostani kormány nem gazdasági feladatként tekint a munkaerőpiacra, hanem ilyen szociális területként. Öt hónapon keresztül nem volt foglalkoztatási államtitkára a területnek. Az pedig egészen riasztó mondat, hogy a terület gazdájának nincs olyan feladata, ami érintené a versenyszférát – emelte ki.

Ez már bicskanyitogató

Az IMF utalást tett arra is, hogy el kell adni az Orbán-kormányok által a külföldiektől visszavásárolt állami vállalatokat is. Szalai Piroska szerint ez nagyon durva javaslat, már már bicskanyitogató. A Tisza-kormány most alakította meg a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, ami a szabályozásában egyébként valóban a ’40-es évek végi ÁVH-hoz hasonló.

– Az Orbán-kormányok nem hivatalt hoztak létre a vagyonvisszaszerzésre. Az volt a cél, hogy a korábban – a ’90-es években, a Horn-kormány, a Bokros-éra idején, aztán a Gyurcsány–Bajnai-időszakban – elherdált, nagyon kétes szerződésekkel külföldieknek átadott állami vagyonelemek visszakerüljenek. Mind a három nagy vagyonkategóriában: abban is, amelyik termelővagyon , gondoljunk itt például a reptérre és a közszolgáltató cégeinkre. Ezek a magyar költségvetésnek jelenleg is hatalmas bevételt hoznak – magyarázta.

Az állami vagyon nem csak a termelővagyonból származik, hanem például a kulturális kincseink is olyan mértékben növekedtek – ide sorolható a Seuso-kincs és a Munkácsy-trilógia –, ami ugyan nem fog a költségvetésnek éves szinten úgy bevételt termelni, de  mindenféleképpen a magyar állami vagyon növekedését jelenti.

– Az sem igaz, hogy az Orbán-kormány kongó kasszát adott volna át, valójában tele a kincstár. Ekkora devizatartalékunk soha nem volt. Ennek része az aranytartalék, amely tonnában 37-szerese a 2010-esnek – tette hozzá.