A népszavazási kezdeményezés elbukott, a kezdeményezők és a támogatók kudarca világos – kezdte napirend előtti felszólalását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap a parlamentben. Szavai szerint a választók nem támogatták a „Thürmer Gyulától Patrubány úron keresztül Orbán Viktorig terjedő szövetséget”. Mint mondta, a referendumnak nyertese nincs, de felelőse van. A Fideszre utalva kijelentette: felelős a magyar jobboldal jobb sorsra érdemes pártja, amely szerinte „veszni hagyja a konzervativizmus tisztességes magyar hagyományát, és radikális, populista politikát képviselve eladja a politikai középút, a politikai tisztesség maradékát pár százalék támogatás fejében”. A népszavazási kérdések kapcsán a miniszterelnök úgy értékelte, a múlt vitázik a jövővel. Úgy vélte, világossá vált: „Magyarországon még mindig itt van a veszélye egy nacionalizmusba hajló, enyhén klerikális, szociálisan demagóg, államközpontú, jellegzetesen kelet-közép-európai politikai képződménynek, amelyet a Fidesz testesít meg.” Gyurcsány szerint azonban létezik egy másik Magyarország, egy nyugatos, nyitott, hazafi, demokratikus Magyarország, amelyet a haladó baloldali és liberális gondolat testesít meg.
*
Gyurcsány Ferenc kijelentette: a kormány keresi a módját, miként tehetné egyszerűbbé a magyarok számára a kedvezményes honosítást, és szabadabban átjárhatóvá a határokat. A kórház-privatizáció ügyében jelezte: céljuk a korszerűsítés, úgy, hogy ne kerüljön veszélybe a köz érdeke. Válaszában Pokorni Zoltán (Fidesz) közölte: az a magatartás, amely egy kérdés kapcsán nem a tartalmat vizsgálja, hanem aszerint ítél, ki kezdeményezte azt, nem más, mint szűk horizontú, napi pártérdeket képviselő „pártvakság”. Hangsúlyozta: a népszavazáson a kormány és a koalíciós pártok álláspontja maradt kisebbségben, bár tény, hogy nem sikerült a két kérdést ügydöntő erejűvé tenni. Szólt arról is, az európai szélsőjobb, Jörg Haider és Le Pen operált olyan kirekesztő, idegengyűlölő eszmékkel, amelyeket a kormányfő visszhangzott, önmagát baloldalinak nevezve.
Diszkrét bája van annak, hogy azok használják szitokszóként Thürmer nevét, akik egy pártban ültek vele, mi több, egy dolgozószobában – kezdte beszédét Áder János. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában mindenkit emlékeztetett, hogy mindkét népszavazási kérdésben az igenek kerültek többségbe. A kormánypártok logikája alapján ki kellene lépni az EU-ból és a NATO-ból is, hiszen az ezekre vonatkozó népszavazásokon sem volt meg a szükséges részvételi arány. Szerinte a kormány nem hallgatta meg a határon túli magyarok autonómiatörekvéseit, és másfél év alatt nem hívta össze a Máértet. Hiller és Gyurcsány a nemzet megosztását választotta, riogattak, hogy sokan jönnek és sokba kerülnek, miközben Szlovákiából senki nem települt át Magyarországra – jegyezte meg a frakcióvezető.
A kormányfő úgy vélte, a Fidesznek a dolgát kellett volna tennie kampányolás helyett, s benyújtani egy jogszabályt a kettős állampolgárságra vonatkozóan. Megjegyezte: amióta a Fidesz nincs kormányon, a nemzet ügyét is elárulná, hogy hatalomra kerüljön.
Hiller István (MSZP) arról beszélt, hogy győzött a józan ész a választásokon, ám az ellenzék kényszerpályára akarta terelni az országot. Kifejezte: pártja egy modern, XXI. századi nemzetstratégiát akar kidolgozni, és senkit nem kényszerítenek „magyarságvizsgálatra”. Lendvai Ildikó (MSZP) szerinte azzal kaptak méltatlan sebet a határon túli magyarok, hogy egy politikai játszma tárgyává váltak „nyers szavazatszerzési szándékok miatt”. Kuncze Gábor (SZDSZ) úgy vélte, „a referendum kezdeményezői úgy megbuktak, mint az ólajtó, a Fidesz csinált egy hátraarcot korábbi véleményéhez képest, közben meg hanyatt esett”. Közölte, a választók visszaküldték a politikát a rajtvonalra. Mint fogalmazott, félrevezették az embereket, akik azt mondták, hogy a kormány el akarja adni a kórházakat. Rácz Jenő egészségügyi miniszter annak örült, hogy „egy rossz kérdésre nem született rossz válasz”.
Dávid Ibolya (MDF) kijelentette: elvárják, hogy az Országgyűlés március 15-ig alkossa meg a határon túli magyarok jogviszonyát szabályozó törvényt. – Ha erre nem képes a parlament, oszlassa fel magát, és adja át a helyét olyan erőknek, amelyek képesek ezt a feladatot felelősen ellátni – mondta, hozzátéve, kezdeményezi a magyar nemzeti stratégia megalkotását. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője, hangsúlyozta, pártja kettős állampolgárságra vonatkozó törvényjavaslatát hajlandóak négypárti egyeztetésre bocsátani. Ennek lényege, hogy a határon túliak úgy folyamodjanak állampolgárságért, hogy közben a szülőföldjükön maradjanak. A kormány Szülőföld-programjáról szintén hajlandó tárgyalni az MDF – közölte Herényi. Kiss Péter kancelláriaminiszter szerint tegnap Herényié volt az egyetlen tiszta ellenzéki beszéd. Azt kérte az MDF vezetőitől, hogy vonják viszsza törvényjavaslatukat, amelyről négypárti egyeztetés során jussanak egyezségre. Horváth Balázs jogi abszurditásnak nevezte Dávid Ibolya felvetését az Országgyűlés esetleges feloszlatásáról. Szerinte ennek a felvetésnek az lehet a magyarázata, hogy a kampány idején, ismeretlen anyagi forrásból „pártközi kapcsolatokat építve”, Ausztráliában tartózkodó pártelnök elveszítette realitásérzékét.
Továbbiak a 4., vezércikk és publicisztika a 7. oldalon
origo.hu
Magyar Pétert nem zavarja öccse támogatása
