Röviden

Szekeres Pál (Budapest): Ketten féltik az erdélyi magyarságot a magyar állampolgárság megadása ügyében. Az egyik Gyurcsány, a másik Geoana román külügyminiszter. A román külügyminiszter szerint a magyar állampolgárság megadása az erdélyi magyarságnak jogi, politikai, demográfiai hátrányokat okoz. A magyar miniszterelnök szerint a magyar állampolgárság megadása az erdélyi magyarságnak jogi, politikai, demográfiai hátrányokat okoz. Végre valakik vigyáznak az erdélyi magyarságra! Ők azok, akik szakadatlanul előnyöket akarnak szerezni az erdélyi magyarságnak.

Turczi Árpád (Dunaszerdahely): Amióta Gyurcsány miniszterelnök úr megtagadó szavai a vállamra nehezednek, lelkem annyira zavart, hogy az álom is elszállt szememről, és egy falat sem megy le a torkomon. Pedig nem törődöm mások gúnyolódásával, az ebből származó fáradtsággal, esetleg fájdalommal. Választanom kell, döntenem afelett, hogy megsértődjem-e Gyurcsány kormányfő bennünket, magyarokat kiutáló megnyilatkozásai folytán, avagy tartsam szem előtt nagyapám szavait, miszerint úri embert csak késsel lehet megsérteni. Magyar voltam és leszek. Amenynyiben lehetőséget kapok a magyar államtól, amelyhez tulajdonképpen ősidők óta tartozom, élni fogok a lehetőséggel. Szeretnék magyarországi állampolgár is lenni, nem Győrött, Vácott vagy Budapesten, hanem Dunaszerdahelyen, Trencsénben, Ipolyságon, Kassán, Szepesiglón, Brüsszelben, de még New Yorkban is.

Chladek Tibor középiskolai tanuló (Budapest): Sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem volt képes arra, hogy az ezer év óta keresztény Európa és Magyarország nyilvánvaló érdekét képviselje az uniós alkotmány megfogalmazásakor. Ezzel szemben az uniós parlamenti választásokkor a legfőbb kampányfogása a szocialista pártnak a Vatikán ordenáré megtámadása volt. Emiatt aztán a magyar kormány diplomáciai bonyodalmakba keveredett a Vatikánnal. Azt sem szabad elfelejteni, hogy hazánkat Brüsszelben többek között az a Gurmai Zita képviseli, aki a vörös csillag rehabilitációjának lelkes híve, és emellett biztosan nagy hazafi. Az Európai Bizottság megbukásában lényeges momentum volt Kovács László jelölése is. Ha még a fenti példákhoz hozzávesszük a határon túli magyarokkal való bánásmódot, a mérleg még gyalázatosabb. Újvidéken mindennaposak a tétlenül nézett magyarverések, s amikor a posztkommunisták kijelentették, hogy nem támogatják a trianoni diktátum során elszakított magyarlakta területek autonómiáját, többen úgy vélték, ennél már nem süllyedhetnek mélyebbre. A két nemes kampánnyal mégis sikerült. Antall József lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánt lenni, amiért ellenségeitől rögtön megkapta a „lélektani soviniszta” billogját. Gyurcsányéknak már csak saját szimpatizánsaik kellenek.

Häzing Ottó Ambrus (Zalaegerszeg): Kezdjük azzal, hogy Kránitz László országgyűlési képviselőjelölt indult a soproni időközi választáson. Az a Kránitz László, aki listáról bekerülve már eddig is országgyűlési képviselő volt, indult egy másik mandátumért. Nem értettem. Először meghökkentem. Majd felháborodtam. A szocialisták sejtették, hogy Sopronban számukra nem teremhet babér, ezért indítottak egy már országgyűlési képviselőt. Sejtésük bevált, a Fidesz jelöltje kiütéssel nyerte az első fordulót, de kevesen mentek el ahhoz, hogy az első forduló érvényes legyen. Az ötszáz forintos vásárlási utalványok osztogatása ugyan sima választási csalás volt, mégsem számított Kránitz arra, hogy emiatt vissza kell majd lépnie. Ám ez kapóra jött neki: a visszalépés még alacsonyabb második fordulós részvételt eredményezett, és érvénytelenség miatt Sopron végül képviselő nélkül maradt. A Fidesz-frakció egy képviselővel gyengébb lett. Ilyen az MSZP forgatókönyve: ha már nyerni nem képes, ne győzzön a Fidesz sem. Csak tudnám, hogy ennek a komédiának mi köze van a képviseleti demokráciához? Ahhoz, amit állítólag az MSZP is akart még 1990-ben?