A mostani vizsgálat szerint a problémák nem egyetlen elszigetelt ügyre korlátozódtak. Gyurkó Szilvia arról beszélt, hogy a jelentésben mintázatszerű eseteket azonosítottak,
és a Szőlő utcai ügyben is hasonló jelenségekkel találkoztak. Összesen 48 ember adatait kérték ki, akikhez kapcsolódóan 199 jelzés érkezett.
Négy akta esetében pedig felmerült a szándékos eltussolás alapos gyanúja is. Magyar Péter szerint külön kell választani a politikai és a szakmai felelősséget, mert a jelentés alapján a politikai vezetők tudtak a jelzésekről és a visszaélésekről.
A felelősség kérdése is napirenden van
A vizsgálat során az is felmerült, hogy milyen szerepe lehetett a gyermekvédelmi rendszer irányításáért felelős szerveknek. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság működését ugyanis az idő rövidsége miatt nem tudták teljes körűen átvilágítani, de az eddig megvizsgáltak alapján változtatások szükségességére utaló jeleket találtak.
A kormány ugyanakkor azt ígéri, hogy nem áll meg a múlt feltárásánál. Átalakítják a gyermekvédelmi jelzőrendszert, és olyan új jelzési utat hoznak létre, amelyen keresztül a gyermekek közvetlenül kérhetnek segítséget. A tervek szerint egy panasz nem kerülhet vissza automatikusan annak az intézményvezetőnek a kezébe, akivel szemben a kifogás megfogalmazódott. Az anonim jelzéseket is kivizsgálják.
Egymilliárd forintos jóvátételi alapot hoztak létre
A kormány egyúttal Gyermekvédelmi Jóvátételi Alapot is létrehozott, amelyhez egymilliárd forintot különítettek el. Az alapból nemcsak kártérítés, hanem pszichológiai és egészségügyi segítség is elérhető lesz az érintettek számára az ígéret szerint. A gyermekvédelmi dolgozók megtartására további másfél milliárd forintot szánnak, miközben ugyanekkora összeget fordítanak férőhelybővítésre, elsősorban a speciális gondozást igénylő gyermekek esetében.
