Legalább nyolcszázmillió forintra lenne szükség a lakásmaffia elleni hatékony küzdelemhez, ám az idei központi költségvetésben egy fillér támogatás sem szerepel. Mivel a parlamenti vita során benyújtott – ellenkező tartalmú – módosító javaslatokat az MSZP–SZDSZ-többség nem támogatta, egyértelművé vált: a Magyar Köztársaság kormánya szándékosan nem kíván eleget tenni törvényes kötelezettségének – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Kosztolányi Dénes fideszes országgyűlési képviselő, az egykori, lakásmaffiával foglalkozó albizottság alelnöke.
– Állításomat bizonyítják a parlament hivatalos dokumentumai – tette hozzá. Emlékeztetett: 2004. július 22-én a Tisztelt Ház 353 igen szavazattal, azaz 91 százalékos többséggel fogadta el a 71/2004. számú országgyűlési határozatot az „ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről”. Többek között felkérték a kormányt, hogy a 2005. évi költségvetési javaslat előterjesztésével egyidejűleg biztosítson pénzügyi forrásokat az Igazságügyi Minisztérium (IM), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), az – akkor még – Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM), valamint a Belügyminisztérium (BM) számára a határozatban előírt, a kormánynak címzett feladatok végrehajtásához.
Ezek a következők:
– Mérje fel a földhivataloknál jelentkező ügyhátralék teljes feldolgozásához, a folyamatos, az előírásoknak mindenben megfelelő munkavégzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, s a Pénzügyminisztériummal (PM) együttműködve teremtse meg ennek anyagi fedezetét.
– Dolgozza ki – az anyagi fedezet biztosítása mellett – az önkormányzatoknál működő ügyfélszolgálati irodák részvételi lehetőségét az ingatlan-nyilvántartási szolgáltatásban.
– A PM-mel közösen dolgozza ki annak feltételeit, hogy a 2005. évi költségvetés támogatást nyújtson – akár normatív finanszírozással, akár pályázati úton – az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység áldozatait lakással vagy más módon segítő önkormányzatok részére.
– Gondoskodjék arról, hogy az ESZCSM a pénzügyi tárcával közösen vizsgálja meg a krízishelyzetbe került családok esetében a válságmenedzselés központi költségvetési támogatással, az önkormányzatok részvételével megvalósuló lehetőségét, a rendkívüli élethelyzetben adható kiemelt összegű támogatás feltételeit.
– Teremtse meg az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység vétlen és rászorult kárvallottjai számára – újbóli életkezdésük biztosítása érdekében – a központ állami és civil segítségnyújtás anyagi hátterét, vizsgálja meg a szigorúan ellenőrzött felhasználású, visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő támogatás lehetőségét alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság vagy más alkalmas formában.
– A 2005. évi költségvetésben biztosítsa a felhalmozott földhivatali ügyirathátralék feldolgozásához szükséges fedezetet, s ezt követően folyamatosan gondoskodjék a földhivatalok ingatlan-nyilvántartási tevékenységéhez szükséges anyagi, technikai és személyi feltételeinek költségvetési fedezetéről.
Kosztolányi Dénes szerint a fentiek idei végrehajtására a hatályos költségvetés ismeretében nincs esély. Mint mondta, a parlamenti vitában személy szerint több olyan módosító javaslatot is benyújtott, amelyekben a forrásokat összegszerűen és jogcímenként megjelölte, s amelyeket az önkormányzati bizottság is támogatott, ám a kormány valamennyit kivétel nélkül elutasította. – Tették ezt annak ellenére, hogy pénzügyi fedezetül minden esetben az adott tárca központi igazgatási költségvetése (összességében 12 milliárd forint) szolgált, hogy a lakásmaffia elleni küzdelem ne más területek elől vegyen el pénzt – hangsúlyozta a képviselő. – A Gyurcsány-kormány programjában szerepel, hogy törvényt alkotnak az áldozatok jogi segítségére, káraik enyhítésére (Lendületben az ország – 29. oldal). Minderre továbbra is várni kell, ám addig is elvárható, hogy a kormányzat tartsa be a hatályos rendelkezéseket és tartózkodjon a további törvénysértések elkövetésétől – fogalmazott a képviselő. Közölte, az Országgyűlésben azonnali kérdésekkel bombázza majd az érintett minisztériumokat, a rájuk szabott feladatok végrehajtása érdekében mennyi pénzt igényeltek a kormánytól? Ha nem igényeltek, akkor mivel magyarázzák azt?
Kosztolányi úgy véli, az ügy egyetlen sovány eredménye a lakásmaffia sértettjei érdekében fellépő civil szervezet, a Sors-Társak Egyesülete működésének 50 millió forintos támogatása, amelynek egy részét (20 millió forintot) a szintén közhasznú, áldozatvédelemmel foglalkozó Fehér Gyűrű Egyesület 35 millió forint támogatási keretéből vonták el.
Ezt a javaslatot Devánszkiné Molnár Katalin MSZP-s országgyűlési képviselő, a tavaly nyáron megszűnt lakásmaffia-albizottság elnöke nyújtotta be, aki lapunknak elmondta, jónak tartja a döntést, hiszen a lakásmaffia áldozatainak támogatása így megindulhat, s az elvett összeg nem okoz jelentős hátrányt a másik egyesületnek sem. A képviselő asszony nagy sikernek tartja, hogy az ingatlan-nyilvántartás helyzete az év végére javult, s a földhivatalokban sikerült ledolgozni a korábban a nehézségek fő okaként emlegetett hátralékok nagy részét. Arra a kérdésre, hogy a civil szervezetek közötti átcsoportosítás nem okoz-e fölösleges feszültségeket, azt válaszolta: a Fehér Gyűrű Egyesület nem foglalkozik a lakásmaffia áldozataival, így a lépés nem jelent problémát. Kérdezzük csak meg az érintetteket is – biztatta lapunkat.
Török-Szabó Erzsébet, a Sors-Társak Közhasznú Egyesülete elnöke szerint azonban méltatlan, hogy a kormányzat szembe akarja állítani a civil szervezeteket. Örülnek a támogatásnak, ám – mint aláhúzta –, a Fehér Gyűrű Egyesületnek nagyon sokat köszönhetnek. – Indulásunkkor rengeteg jogi és infrastrukturális segítséget kaptunk tőlük, s azóta is jó közöttünk az együttműködés – mondta.
Mint ismeretes, a Sors-Társak civil szervezet már többször is tüntetett a Parlament előtt a lakásmaffia-jelenség felszámolásáért, a bűncselekményekben nemegyszer tevékenyen részt vevő jogászok, ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók felelősségre vonásáért. A nyáron petíciót nyújtottak át az akkori igazságügy-miniszternek, Bárándy Péternek, aki az egyesületi elnök szerint többoldalas levélben fejtette ki, hogy miért nem lehet előrelépni az ügyben. Ugyanezt a petíciót nemrégiben eljuttatták a tárca új vezetőjének, Petrétei Józsefnek is. – Ha most is elutasító választ kapunk, országos aláírásgyűjtést indítunk a lakásmaffia felszámolásához, a felelősök megbüntetéséhez szükséges törvények módosításáért, s az akcióhoz természetesen felhasználjuk az egyesületnek megszavazott pénzeket is – szögezte le Török-Szabó Erzsébet.
– Velünk senki nem egyeztetett, s még csak értesítést sem kaptunk a költségvetési döntésről. Az, hogy 35 millió forint helyet csak 15 milliót kapunk, azt jelenti, hogy drasztikus megszorítóintézkedéseket kell bevezetnünk. Ez munkatársak, jogászok elbocsátását, az országosan működő tíz iroda némelyikének bezárását is jelentheti – húzta alá Kővári András, az idén éppen tizenöt éves Fehér Gyűrű Egyesület elnöke. Megtudtuk, a civil szervezet alapítása óta csaknem huszonhatezer áldozaton segítettek, s összesen 103 millió forinttal támogatták a különféle bűncselekmények sértettjeit. A hasonló jellegű magyar egyesületek közül egyedül ők tagjai a szakterületen működő európai bizottságnak. Három éve már a hazánkban áldozattá vált, hozzájuk forduló külföldieknek is jelentős segítséget tudnak nyújtani. Kővári – cáfolva Devánszkiné Molnár Katalin információját – közölte, a Sors-Társak Egyesületével folyamatos az együttműködés. A parlamenti döntés után pályázatok révén próbálják meg kiegészíteni működési keretüket.
Előrelépés vagy helyben topogás? Kormánypárti szemüvegen át úgy tűnik, sikersztori a lakásmaffia elleni harc, ám még az illetékesek derülátó nyilatkozataiból is az derül ki, hogy jó esetben is helyben topogásról beszélhetünk, hiszen a beígért tényleges intézkedésekre is legalább 2006-ig várni kell. – A lakásmaffia-jellegű bűncselekmények száma 15-20 százalékkal szorult vissza az elmúlt időszakban – állítja Hajdu László MSZP-s országgyűlési képviselő, a budapesti XV. kerület polgármestere. Úgy véli, a lakásmaffia leginkább a fővárosban működött, és az elkövetők gyakran a földhivatali dolgozók, az ügyvédek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők közül kerültek ki. – Ennek véget vetettünk, az ügyvédi kamarából az elmúlt 50 évben nem zártak ki ennyi embert, mint most, s a földhivatalt is sikerült megtisztítani – fogalmazott a politikus, aki szerint a tavaly elfogadott országgyűlési határozat végrehajtására azért nincs pénz a központi költségvetésben, mert a fedezetet az ágazatok, illetve az érintett minisztériumok költségei között kell keresni. Mint mondta, az önkormányzatok nem tudnak jelentősen segíteni az áldozatokon, hiszen országosan mintegy 400–800 család vált sértetté, ám legalább 300 más, szociálisan rászoruló embernek van lakásigénylése. Ugyanakkor Hankó Faragó Miklós, az IM politikai államtitkára a Népszabadságnak a napokban arról nyilatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartás átalakításával, s úgynevezett árverési csarnok kialakításával beindul a lakásmaffia elleni „hatékony fellépés”. Ám azt is közölte, hogy az átalakítások költségeit várhatóan csak a 2006-os költségvetés tartalmazza majd. Azt is elárulta, hogy a kormány várhatóan január végéig számol be a parlamentnek az ügyben tett intézkedésekről. A képviselők azonban február előtt biztos nem ülnek össze.
