Elégtelent kapott a gazdálkodásunk

Ismertette tegnap Brüsszelben a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos szóvivője, Amelia Torres az Európai Bizottság második jelentését arról, hogy a tagországok miként valósították meg a „széles gazdaságpolitikai irányvonalakat” (BEPG) 2003 és 2005 között. Magyarország, mint a jelentés megállapítja, korlátozott haladást mutatott a BEPG által megjelölt öt területen.

2005. 01. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az értékelés szerint különösen elégtelennek kell tekinteni azt az erőfeszítést, amelyet a kabinet tett a kormányzati hiány csökkentésének biztosítására. A budapesti kormány nem teljesítette a 2004-es költségvetési hiányra vonatkozó célkitűzést – állapítja meg a jelentés, amely szerint a 2005-ös költségvetésben foglalt lépések nem elegendők ahhoz, hogy a konvergenciaprogramban a hiány csökkentésére megállapított célt elérjék. A hatóságoknak arról sem sikerült meggyőzniük Brüsszelt, hogy a fogyatékosok munkába állítása a jövőben módszeresen történik, vagyis hogy erre megfelelő kereteket dolgoztak ki. Tekintettel a 2004. július 5-én megvizsgált magas költségvetési deficitre, az Európai Tanács azt javasolta, hogy a hiányt legkésőbb 2008-ra szüntessék meg. A jelentés megjegyzi, hogy noha a magyar hatóságok 2004 során számos kiigazító intézkedést léptettek életbe, szeptember közepére kiderült, hogy ez nem volt elégséges, és a magyar hatóságok a 2004-es kitűzött kormányzati célt a GDP 5,3 százalékára emelték.
*
A jelentés azt is megállapítja, hogy az idei költségvetés a GDP 4,7 százalékos mért célkitűzésével túllépett a GDP 4,1 százalékán, amelyet a 2004. májusi konvergenciaprogram rögzített. A bizottság tavaly ősszel azonban úgy ítélte, hogy még ez a cél sem tartható, tekintettel a tervezett reformok megvalósításával kapcsolatos kételyekre.
A jelentés a fejlesztési kiadásokra vonatkozóan felhánytorgatja azt is, hogy Magyarországon a kutatási és fejlesztési kiadások alacsonyak, és a kutatási és tudományos kiadványok száma jóval elmarad az uniós átlagtól. Az ipar által finanszírozott kutatási és fejlesztési kiadás az uniós tagországok között a leggyengébbek szintjén van. Sőt: az elmúlt években ez még tovább csökkent.
A hiánycélokat kétségbe vonó uniós jelentésre reagálva Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke közölte: az Európai Bizottság (EB) összefoglaló értékelésének tegnapi kifogásai korábban már több alkalommal elhangzottak: először múlt év decemberében az EB, majd január elején az Ecofin részéről. – A jelentések arra hívták fel a figyelmet, hogy hazánk kismértékű lemaradásban van az eredeti konvergenciaprogramban meghatározottakhoz képest – fogalmazott Pichler, hozzátéve: a program módosítását a kormány tudatosan vállalta, mert ez szolgálja az ország érdekeit.

*****
Rovó a Világbanktól is. Elég szigorú költségvetést tervez az idén az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országok többsége, Magyarország azonban várhatóan ismét túllépi az idei államháztartási hiánycélt – figyelmeztet a Világbank tegnap közzétett jelentése, amely kiemelten foglalkozik hazánk „tetemes” hiányával és az ezzel kapcsolatos veszélyekkel.
A világbanki értékelés hangsúlyozza: az idei költségvetések általában a pénzügyi konszolidáció irányába mutatnak, ám változatlanul fennállnak az aggodalmak a magyar államháztartás magas hiánya és a deficit kezelésének hiányosságai miatt.
– Pótlólagos garanciák beépítése és a költségvetési fegyelem javítása nélkül Magyarország kockáztatja az idei évre kitűzött 4,7 százalékos GDP-arányos deficitcél elérését – írja a Világbank, amely ezzel összefüggésben utal a növekedésre és a fogyasztásra vonatkozó optimista feltételezésekre, valamint a tervezett adómódosítások, illetve a magán- és az állami szektor közötti együttműködési PPP-programok bizonytalan hatásaira.
Az elemzés szerint az államháztartás konszolidációját illetően Lengyelország áll az élen, mivel idén a GDP két százalékával csökkenti államháztartási hiányát.
– A nemzetközi hitelminősítők, a hazai és külföldi gazdaságkutatók, valamint az Európai Bizottság figyelmeztetéseihez immár csatlakozott a Világbank is – értékelte a jelentést Tállai András, az Országgyűlés számvevőszéki bizottságának fideszes elnöke, aki hangsúlyozta: ezek a jelentések egyértelműen jelzik, hogy rossz úton halad a kormány gazdaságpolitikája. Tállai szerint Gyurcsány Ferencnek folyamatos szereplés helyett a kormányzással kellene foglalkoznia, máskülönben az ország igen nagy árat fog fizetni az elhibázott gazdaságpolitikáért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.