Beláthatatlan következményekkel jár, hogy a jegybank és a kormány között nincs összhang alapvető kérdésekben, amely hatással van a gazdaságra és a háztartásokra egyaránt. Miközben óriási a felelősségük, a tűzzel játszanak – mondta Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kifejtette: a kormányzat pénzügypolitikája (fiskális) felhígult, az államháztartás hiánya továbbra is magas, és gyakran a fűnyíróelv érvényesül.
A megszorítások rövid távú célokat szolgálnak, sokszor felszínesek. A hitelesség mára megingott, több elemző is 2010–2015-re teszi az euró bevezetésének dátumát. Ellentmondások vannak a reálgazdasági és a pénzügyi folyamatok között.
Hozzátette: a kormány és a jegybank közötti feszültség következményeit a befektetők kihasználhatják. Miközben hazánkban egyre erősödik a nyomás a kamatok mérséklésére, a nemzeti valuta leértékelődésére, addig a világ más vezető bankjai emelik kamataikat, aminek következtében a magyar papírok már most is csökkenő hozamelőnye megszűnhet. Az állam után a cégek és a háztartások is svájci frankban, euróban és jenben adósodnak el, ami azonban csak addig jó üzlet, ameddig a forint erős marad.
A forint árfolyamával kapcsolatban az elnök megjegyezte: a 2003. decemberi 261-262 forint/ euró árfolyamhoz képest a jelenlegi 244-246 forint jelentős felértékelődés, amely az importfelhasználók számára megtakarítást, az exportőröknek pedig bevételkiesést okoz.
A múlt évi forinterősödés 150–170 milliárd forint veszteséget okozott a hazai termelőknek, ugyanakkor 300–325 milliárd forint hasznot is hajtott, amiből legalább 100–110 milliárd a kereskedőknél maradt. A gazdaság szereplői – a felmérés szerint – 251–260 forint/euró stabil árfolyamszintet tartanának megfelelőnek.
Follow The Flow
1966-ban harmincezer török tört ránk, de a vesztett csatákból is épülnek erős várak
