Megmaradhat-e a nemzeti légicég?

Igen komoly érdekharcok várhatók a Malév privatizációjának során, és egyáltalán nincs garancia arra, hogy az eladást követően a Malév közép- vagy hosszú távon fennmarad. A nyereséges üzletágak és az útvonalhálózat viszont értékes – ezeket kiszervezhetik a cégből. Jelenleg a géppark karcsúsítása van napirenden.

Hazai és nemzetközi befektető-csoportok egyaránt érdeklődnek a Malév megvásárlása iránt, ennek ellenére egyre bizonytalanabb, mi lesz a nehéz gazdasági helyzetben lévő, egyelőre nemzeti légitársaságként működő cég sorsa. Az ÁPV Rt.-hez február 28-ig lehet beadni az ajánlatokat, a vagyonkezelő március végére hirdethet eredményt. Úgy tudjuk, hogy az Euroinvest Rt.-nél még nem döntötték el, hogy részt vesznek-e a pályázaton, újból indulna viszont az az Aviation Solution International, amely az előző tenderen egyedül adott ajánlatot. Számítani lehet továbbá arra is, hogy a Malév pilótáiból alakult csoport is részese lesz a pályázatnak, ugyanígy érdeklődést mutathatnak elsősorban a közép- és kelet-európai légicégek. Mint ismert, Sándor László, a Malév Rt. elnök-vezérigazgatója a héten jelentette be, hogy megválik tisztségeitől, információink szerint viszont a pályázat meghirdetése előtt írásban közölte az ÁPV Rt.-vel, hogy nem szándékozik részt venni a privatizációban.
Értesüléseink szerint Sándor László távozásának bejelentése után a Malév-dolgozók immár kész tényként kezelik, hogy az elnök-vezérigazgató lemondásának hátterében Sándor privatizációs törekvései állnak. Lapunk úgy tudja, hogy a légitársaság vezetése már megkezdte az előkészületeket az üzemanyag-ellátás és a catering szolgáltatás kiszervezésére, és továbbra is napirenden van a jelenlegi repülőgép- flotta karcsúsítása, ami több mint száz pilóta és légikísérő elbocsátását jelentheti.
Az ÁPV Rt. az előző fordulóhoz képest némileg finomított a pályázati feltételeken, a légitársaság gazdasági helyzete és adósságpozíciója nem lett kedvezőbb. Mivel a cég jelenlegi adóssága 37 milliárd forint – ebből 17 milliárd forinttal tartozik a szállítóknak –, arra kevés az esély, hogy a lehetséges befektető rendezni tudja a hiteleket, akkor sem, ha erre vonatkozóan kedvező ajánlatot ad a pályázatában. Arra sincs továbbá garancia, hogy a Malév közép- vagy hosszú távon fennmarad. Abban az esetben például, ha az állam eladja tulajdonát, a hitelezők érvényesíthetik követeléseiket, és az adósságállományt figyelembe véve mindez önmagában elegendő a Malév felszámolásához. Ugyanakkor viszont fennáll annak a lehetősége, hogy a nyereséges üzletágakat, így a földi kiszolgálást vagy a Cargót időközben kiszervezzék a Malévból, továbbá rendkívül értékes a légitársaság útvonal-hálózata. Külföldi befektetőknek, illetve légitársaságoknak – amennyiben részt vesznek a pályázaton – ez utóbbi igazán értékes a Malévban. Az ÁPV Rt.-nél egyébként – mint értesültünk – számon tartanak olyan befektetőt, akinek nem az erős Malév fenntartása az érdeke.
Vági Márton, az ÁPV Rt. vezérigazgatója a napokban jelentette ki, hogy sikertelen privatizáció esetén akár meg is szűnhet a Malév. Ennek viszont pénzügyi és társadalmi terhei jelentősek lennének, és kedvezőtlenül hatna a Ferihegyi repülőtér forgalmára. Mivel hazánkban a Malév az első számú légiszolgáltató, megszűnése esetén a magyar államnak egy új légitársaságot kellene kijelölnie, amely megkapná a kedvezményes kereskedelmi jogokat. Említésre méltó viszont, hogy ez szintén kedvező lenne egyes befektetőknek vagy légitársaságoknak, amelyek érdeklődést mutatnak a Malév privatizációs pályázata iránt.