Én vagyok a Skála-kópé, reklámom a Skála-Coopé – szólt a reklámszlogen a nyolcvanas évek hiánygazdaságában. A budai Skála, majd annak megjelenő újabb testvéráruházai azért tudtak sikeresek lenni, mert Demján Sándor és csapata vezetésével korukat megelőzve biztosították a termékválasztékot, a szolgáltatásokat. Az elmúlt években azonban inkább csak vegetáltak ezek az áruházak, s a megújulási tervektől az eladáson át számos kísérletet hajtottak végre az eredményes túlélésért, a várva várt sikerekért. Úgy tűnik azonban, mindhiába: a vezetés úgy döntött, befejezik kiskereskedelmi tevékenységüket.
Manapság szinte folyamattá vált, hogy több évtizede működő, egykoron sikeres cégek és üzletházak szűnnek meg vagy alakulnak át, miközben sorra épülnek és nyílnak a bevásárlóközpontok, hipermarketek, szakáruházak és multinacionális üzletláncok. A szakemberek szerint „megváltozott a világ, a vásárlói szokások”. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára nemrég a folyamat okait firtató kérdésre az alábbiakat felelte: a problémákkal küzdő cégek épületei, üzletei gyakran a városközpontokban, a sétálóutcák környékén találhatók, ahol magasabb működési költségek nehezítik eredményességüket. Helyzetüket az önkormányzatok helyiséggazdálkodása, a gyakran magas bérleti díjak nehezítik, továbbá mindennapos bizonytalanságban tartják őket, hiszen ma már a bérleti szerződést bármikor felmondhatják. A kereskedelemben az elmúlt években és napjainkban egyaránt az ázsiai piacok és utcai árusok is komoly vásárlóerőt vonnak el. A vásárlókért folytatott versenyben az is piacvesztést eredményezhet, hogy a multik méreteiknél fogva kedvezőbb árat tudnak elérni a beszállítóknál, üzleteik nagysága miatt pedig szélesebb árukínálattal rendelkeznek.
Kiss István, a Skála Divatház Rt. vezérigazgatója lapunknak ismertette: még ez évben kivonulnak a ruházati kiskereskedelemből. Az okokat firtató kérdésre azonban nem kívánt válaszolni. A vidéken bérelt hét áruházat két lépcsőben adják vissza a tulajdonosnak. Négy áruház – a miskolci, az egri, a győri és a székesfehérvári – visszaadására áprilisban, háromra – a kecskeméti, a pécsi és a szegedi – pedig szeptemberben kerül sor. Ezekben az ingatlanokban azonban a későbbi bérlők is minden bizonnyal áruházi kiskereskedelmet fognak folytatni, akik a dolgozókat, az árukészletet és a berendezési tárgyakat, eszközöket is átveszik. Az újpesti áruházra január 7-én került lakat, míg a kispestire és a Corvinra január végén, mivel a bérleti szerződés megszűnt. A Skála-csoport saját tulajdonát képező budai és a Skála Metró áruházakban pedig az év végéig szüntetik meg tevékenységüket. Utóbbiak esetében a dolgozók jövője egyelőre még nem tisztázódott. A cég központjában már leépítésre került sor, s harminc embert küldtek el a napokban. Lapunk megerősített információi szerint a budai Skálát az ING-csoport veszi meg. A XI. kerületi épületet lebontják, s a MOM Parkhoz hasonló üzletközpontot és zöld felülettel dúsított lakónegyedet építenek az értékes dél-budai telken. Más források szerint több más áruház üzemeltetését a jövőben egy kínai befektetőcsoport fogja végezni. Információnk szerint egyes fővárosi Skálák iránt pedig a düsseldorfi Peek & Cloppenburg ruházati lánc is érdeklődik.
*****
Szocialista franchise. A II. világháború után az első komolyabb létesítmény, az Állami Áruház 1948-ban nyílt meg, amely majd egy év alatt országos hálózattá duzzadt. Később a 60-as években felvette a Centrum nevet, s a 80-as években közel negyven áruház tartozott hozzá, majd a rendszerváltás után a menedzsment és a dolgozók közösen privatizálták a céget. A konkurencia 1974-ben jelent meg a cég számára a Skála Szövetkezetek Áruházi Közös Vállalat néven. Ezt követően két év múlva, 1976-ban nyílt meg a budai Skála. Három évvel később az Országos Szövetkezeti és Értékesítő Közös Vállalattal közösen hozták létre a Skála-Coop Közös Vállalatot. A cég majd 40 áruházzal működött, s mondhatni, szocialista keretek között alakította ki és működtette franchise rendszerét. Ezt követően 1985-ben holdinggá alakították a vállalatot. A 80-as évek közepén a zöldség-nagykereskedelmet is a cég keretein belülre helyezték, s kialakították a Frutta Portákat. A holdinggá alakítást követően, négy év múlva három befektetői csoport, köztük a Tengelmann megemelte az alaptőkét, majd 1991-ben a németek lettek a tulajdonosok. A Skála 1998-ban magába olvasztotta legnagyobb riválisát, a Centrum Áruházak
Rt.-t. A Skála-csoport a Centrummal együtt 2001-ben került a német Tengelmanntól a magyar Capital Rt. érdekeltségébe. A németek ugyanis inkább a diszkont- áruházak felé kacsintgattak, ráadásul pénzre volt szükségük. Három évvel ezelőtt „shop-in shop” divatcentrumokat akartak varázsolni az áruházakból. Az elképzelés azonban több kedvezőtlen – már említett – körülmény miatt megbukott: például a jó helyen és jó állapotban lévő Skála Metróhoz nem tartozik parkoló, így a vásárlók vagy tömegközlekedési eszközökkel tudták csak megközelíteni az áruházat, vagy leparkoltak a WestEnd parkolóházában.
Így inkább ott költötték és költik el forintjaikat.
Pang a kiskereskedelem. Naptárhatással kiigazítva 3,7 százalékkal haladta meg a hazai kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az egy évvel korábbit. Októberről novemberre a szektor forgalma 0,1 százalékkal csökkent. Az év első tizenegy hónapjában a kiskereskedők több mint négy és fél ezer milliárd forint összbevételhez jutottak. A KSH tegnap közzétett adataiból kiderül, hogy mostanra a gyógyszerforgalmazás a kiskereskedelem egyik húzóágazatává vált, hiszen a medicinák és gyógyászati segédeszközök eladási volumene messze az átlag felett, tíz százalékkal emelkedett. (E. Cs.)
