Évi 1320 kilowattórás fogyasztási határig 4,3, afelett átlagosan 6,8 százalékkal emelkedik az áram lakossági ára február elsejétől – jelentette be Kóka János gazdasági miniszter tegnap. Az áremelés a nem lakossági körben 12, az összes energiafogyasztót tekintve pedig 9,8 százalékos lesz. Kóka János szerint ezzel az árszerkezettel a kormány újabb lépést tett az igazságosság és a méltányosság felé, hiszen a lakossági fogyasztók több mint felének az infláció alatt, a többinek pedig a tavalyi pénzromlás mértékéig drágul az áram.
Szakértők szerint ugyanakkor nem beszélhetünk szociális tarifáról, mert a kormány figyelmen kívül hagyta a rászorultság elvét – nem segíti külön például a nagycsaládosokat vagy a közszféra amúgy is tőkehiányos intézményeit. – El kellett döntenünk, hogy kik legyenek a kedvezményezettek, és úgy döntöttünk, nem a közintézményekre koncentrálunk – nyilatkozta ezzel kapcsolatban Kóka János. Hatvani György helyettes államtitkár hozzátette: a közintézményeknek az átlagos 9,8 százalék körül alakul az emelés mértéke.
Az áram most elfogadott tarifarendszere első ránézésre a már 2003 ősze óta érvényben lévő gázár-kompenzációs rendszerhez hasonlít, hiszen sávos árat határoz meg. Alapvető különbség viszont, hogy amíg a gáz esetében a kedvezményezettek után az állam fizet kiegészítést a szolgáltatóknak, addig az áram esetében az átlag alatti áremelésből adódó kiesést az átlag feletti emelést elszenvedő nem lakossági szektor kompenzálja. Magyarul egy olyan rendszert léptet életbe az állam, amely a büdzsének egy fillérjébe sem kerül, hiszen a versenytörvény által tiltott keresztfinanszírozás elvén alapul. Szaniszló Mihály, az Ipari Energiafogyasztók Fórumának elnöke szerint ez versenyhátrányt jelent azon cégek számára, amelyek eddig még nem léptek ki a szabad piacra.
Színjátéknak voltunk tanúi – így minősítette az áremeléssel kapcsolatos híreket Balla György fideszes országgyűlési képviselő. Az ellenzéki politikus szerint ha a „dumakormány nemcsak beszélne, hanem cselekedne is”, elegendő lett volna, ha a korábbi rossz döntésüket viszszavonva 25-ről 12 százalékosra állítják vissza az áram árának áfatartalmát. Bár Kóka hangsúlyozta: az áremeléssel csupán a felkúszott olaj- és gázárakat követték, ezt a 9,8 százalék csak részben támasztja alá. Az alapanyag drágulása a MEH számításai szerint nem egészen 3 százalékos áremelést indokolt volna. Komolyabb árfelhajtó hatást jelenthet viszont az, hogy a közelmúltban újraértékelték a villamosipari cégek vagyonát, így azok elismerhető eszközarányos nyeresége is megugrott. Egy szakértői elemzés rámutat: hazánkban vásárlóerő-alapon számítva az európai átlaghoz képest kiugróan magas az áram ára. Az Eurostat tavaly júniusi adatai szerint például egy átlagos brit fogyasztó költségei így számolva csupán 43 százaléka egy átlagos magyar fogyasztó költségeinek.
Ágazati vizsgálat. A GVH tavaly tavasszal ágazati vizsgálatot indított a magyar villamosenergia-iparban annak érdekében, hogy áttekinthetőbb legyen a piacnyitás óta zajló folyamat. A villamosenergia-törvény 2003. január 1-jétől hatályba lépett rendelkezései révén megkezdődött a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációja. A GVH szerint a szektorban a verseny egyik fő forrása lehet az import, azonban a 2003-ban lefolytatott aukciók során a szabadpiaci szereplők által megszerezhető határkeresztező kapacitásokra vonatkozó jogok mennyisége a vártnál lényegesen kevesebb lett. Az unióban eddig egyedülálló vizsgálat márciusban zárul. (H. E.)
