Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, az Európai Bizottságnak az „ajánlásokon” kívül nincs a kezében erősebb kényszerítő eszköz a magyar költségvetés rendbehozatalára. A bizottság – teljes összhangban az Európai Unió pénzügyminisztereinek (Ecofin) múlt havi következtetéseivel – megállapította: Magyarország nem tett eleget túlzott hiánya csökkentésére tett ígéretének. A bizottság azt ajánlotta az unió pénzügyminiszteri tanácsának, hogy Magyarországnak új ajánlásokat adjon túlzott államháztartási hiánya csökkentéséhez, hogy az összhangban legyen Budapest saját maga által módosított, többéves konvergenciaprogramjával. Az új ajánlások hangsúlyozzák, hogy a 2004-es és az idei deficit csökkentését célzó intézkedés elfogadása ellenére a magyar kormány által az Európai Tanács 2004. július 5-én hozott ajánlásai nyomán tett lépések elégtelenek a deficit 2008-ra megvalósuló kiigazításához.
*
Az új ajánlások hangsúlyozzák, hogy a 2004-es és az idei kormányzati deficit csökkentését célzó intézkedés elfogadása ellenére a magyar kormány által az Európai Tanács 2004. július 5-én hozott ajánlásai nyomán tett lépések nem bizonyultak elégségesnek a deficit 2008-ra történő kiigazítására. Várható, hogy az Európai Tanács a bizottság mostani ajánlásait március 8-án fogadja el, és attól kezdve a magyar kormánynak ismét négy hónapja van arra, hogy korrigálja hiányát.
Ami a múlt év december 1-jén a 2004–2008-as időszakra vonatkozó konvergenciaprogramot illeti, a magyar kormány azt várta, hogy 2004-ben az államháztartási hiány a bruttó nemzeti termék (GDP) 4,5 százaléka lesz, amely idén 3,8 százalékra csökken, majd – 2008 végére – 0,8 százalékra. Ez a „várakozás” azonban magában foglalja a második pillért jelentő nyugdíjalap-hozzájárulásokat. Ezt az unió statisztikai hivatala 2007 márciusáig lehetővé is teszi. Ezen hozzájárulások nélkül a 2005. évi hiány előreláthatólag 4,7 százalékos lesz, vagyis 0,9 százalékkal magasabb a 3,8 százaléknál, hangsúlyozta Almunia sajtótájékoztatóján. „Gyakorlatilag arról van szó, hogy Magyarországot az Európai Bizottság (EB) költségvetési gondnokság alá kívánja helyezni” – nyilatkozta lapunknak a kormány újabb megszégyenítésére reagálva Surján László néppárti képviselő.
– Az Európai Bizottság elfogadta a Pénzügyminisztérium ajánlását a 2005. évi költségvetésről, amelyben a kockázatokra való tekintettel 100 milliárd forintos tartalékot képez – jelentette be tegnap Draskovics Tibor, aki elmondta azt is, hogy az EB – a sajtóhírekkel ellentétben – nem ajánlotta, hogy az államháztartási hiányt további 0,5 százalékponttal csökkentse Magyarország.
Ismert, első ízben az EB tavaly decemberben marasztalta el hazánkat, mert 2004-ben bizonyos mértékű konszolidáció ugyan megvalósult, ám a magyar hatóságok bevezetett intézkedései nem alkalmasak a kitűzött deficitcél elérésére. Az EB hangsúlyozta: ami az idei évi célkitűzést illeti, azt maga a magyar kormány emelte meg, de ezek is elégtelennek bizonyulhatnak, s kockázatot is jelenthetnek a bevételi oldalon. Ennek megfelelően az EU-bizottság tavaly őszi előrejelzésében 5,2 százalékos GDP-hiányt valószínűsített 2005-re, ami több mint egyszázalékos csúszást jelent az eredeti célhoz képest.
*****
Varga: A kormány nem cselekszik. A hazánk ellen folytatott túlzott deficiteljárás, valamint az Európai Bizottság és az uniós pénzügyminiszterek tanácsának korábbi figyelmeztetései ismeretében számítani lehetett az újabb brüsszeli intőre – értékelte az uniós bizottság tegnapi jelentését Varga Mihály, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke. Varga hangsúlyozta: az Európai Bizottság értékelése egyértelműen megállapítja, hogy a magyar kormány nem tette meg a megfelelő lépéseket a túlzottan magas államháztartási hiány megfelelő csökkentése érdekében.
IMF: Nincs lazítás!
Szajlai Csaba
Az IMF vezetői szerint semmi sem indokolja a stabilitási paktum lazítását, így például bizonyos tételek kiemelését a költségvetésből. Michael Deppler, az IMF európai igazgatója és Jörg Decressin EU-ügyekkel foglalkozó osztályvezető-helyettes a Financial Timesban leszögezte: a kedvezőtlen gazdasági helyzet és a választási politizálás fokozott kockázatot jelent az Európai Unió pénzügyi stabilitására. A paktum gyengüléséhez álláspontjuk szerint három tényező vezetett. Lassult a növekedés, s a tagországok egy része a korábbi kedvező időszakot nem használta fel arra, hogy végrehajtsa a költségvetési reformokat, továbbá több tagállam immár rendszeresen és különösebb következmények nélkül túllépi a költségvetési hiányra vonatkozó 3 százalékos küszöbértéket. A fentiekkel szemben a német kormány szerint ezentúl nem szabadna megbüntetni azokat az EU-országokat, amelyek túllépik az egyezményes, GDP-arányosan 3 százalékos deficithatárt az államháztartási mérlegükben, hacsak nincs bizonyíték, hogy „hibát” követtek el a költségvetésben – írta a Financial Times Deutschland. Hans Eichel német pénzügyminiszter levélben fejtette ki ezt az álláspontot Jeann-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az EU soros elnöke számára – írta a lap.
