Lapunk március 2-i számában egy hírben ez a mondat volt olvasható: „Szalai Annamária, az ORTT fideszes tagja tegnap indítványozta, hogy ma a testület vegye napirendre az m3-at támogató állásfoglalása visszavonását, mert az Alkotmánybíróság (Ab) szerint az ilyen útmutatások megtévesztők lehetnek.” Ez közérthetőbben fogalmazva mit jelent?
– Az Ab-nek a közelmúltban volt egy döntése egy konkrét ORTT-határozat kapcsán, amelyet alkotmányellenesnek nyilvánított, mert olyan szerv, mint az ORTT, nem értelmezhet informálisan jogot, ugyanis ezzel jogbizonytalanságot teremthet és a címzetteket megtévesztheti. A határozatot – amely szerint nem zárható ki, hogy a Magyar Televízió új műsorszolgáltatást indíthasson – egyébként az ORTT kormánypárti többsége hozta. Tehát támogatta azt, hogy a köztévé új csatornát indíthasson. Az én álláspontom ezzel szöges ellentétben az volt, hogy a médiatörvényben vannak olyan helyek, amelyek felsorolják, hogy a Magyar Televíziónak milyen lehetőségei vannak. Ezek közé nem tartozik az új csatorna indítása.
– A törvénytelenségtől függetlenül a Magyar Televíziónak van pénze újabb csatornák indítására?
– Ez három szempontból is aggályos. Egyrészt médiapolitikai szempontból. Nem lehet új csatornát indítani úgy, hogy csak az emberek feléhez jut el, mégis mindenki fizet érte, hiszen kábel csak a háztartások felében van, de közpénzből akarják működtetni. Másrészt jogi aggályokat is felvet. Azon túl, hogy a médiatörvény eleve kizárja, a versenyjog és az európai közösségi jog is kétségessé teszi az m3 elindítását. Törvényi felhatalmazás nélkül nem tehetik meg. Az európai jog előírja, hogy ehhez állami meghatalmazásra van szükség. Harmadszor pedig természetesen finanszírozási aggályokat vet fel. Hiszen ha két csatornát nem tud eltartani az MTV, miből finanszírozzon hármat? Az MTV csak nyeli a közpénzt, és most még többet akar elnyelni? Megjegyzem, meglehetősen cinikus az új csatornát Demokrácia csatornának nevezni, mikor a demokrácia elveit alapjaiban sértő módon, a parlamentet, az ellenzéket, a nézőket, a versenytársakat megkerülve kívánják létrehozni.
– Magyarországon csak a tájékozatlanabbak nem tudják, hogy az MTV, illetve a kormány miért akar hírcsatornát indítani. Ingerli őket, hogy a Hír TV nem az övék.
– A szocialista párt elnöke még miniszter korában mondta, hogy szükség van egy baloldali hírtelevízióra. Arra is emlékezzünk, hogy Medgyessy Péternek még miniszterelnök korában volt egy kijelentése, miszerint akinek kell egy televíziós csatorna, az vegyen magának. Mindkettő igény kielégíthető persze, csak nem közpénzből. Minden fillér közpénzt közcélra kell fordítani, hiszen az Európai Unió tagjaként minden fillérrel el kell számolnia a Magyar Televíziónak.
– A túlsúlyos balliberális oldalnak ez azért nem túlzottan kifizetődő, hiszen ha még ötven csatornát is indítanak, a saját táborukat osztják még tovább, és vonnak el egymástól nézőket, nemde?
– Ez elképzelhető, de kitágítanám a kérdést. Mert nem csak a nézőkért folyik verseny. Nem csak az a törekvés érzékelhető, hogy a véleménypiacot akarják teljes mértékben megragadni, de az egész reklámpiac megnyerése is a tét, hogy finanszíroztatni lehessen egyes médiumok működését, másokat pedig ellehetetleníteni. Azt pedig tudjuk, hogy a reklámpiac Magyarországon szintén egyensúlyhiányban szenved.
– Amikor február 28-án elfogadta interjúkérésemet, kinyomtattam a TV2 internetes honlapját. Ekkor már a gazdák jó néhány napja tüntettek és pattanásig feszültek az idegek. Ezen a két oldalon olvasható, hogy a honlap ezzel kéreti magát: Hangyák a gatyában, azután valami Kovács Timi jön, majd Macskajaj; Irigy Hónaljmirigy; A vírusok megatámadása; Kis híján tragédia: elsodorta az autó visszapillantó… stb.; Lakásárak csapdája; Megasztár, és végre az első, és úgy veszem észre, az egyetlen politikai hír: „Gyurcsány a magyar fejlesztés fő irányairól.” Egyetlen szó sincs tehát a gazdatüntetésről és a társadalom valódi történéseiről. Milyen adó ez?
– Az a baj, hogy – tisztelet a kivételnek – nemcsak a kereskedelmi csatornák sértik meg naponta a tájékoztatás alapelveit, a sokoldalúság, tényszerűség, időszerűség, tárgyilagosság, kiegyensúlyozottság követelményét, hanem sajnos az a tapasztalat, hogy a magyar közszolgálati televízió is bulvárosodik, egyre szaporodnak a katasztrófákról és a véres eseményekről szóló hírek. Kiveszni látszik az újságírás egyik legfontosabb szerepe és feladata: az informálás. Az emberek legrosszabb tulajdonságaira alapozva a műsorszolgáltatók a nézőkért folytatott versenyben egyre inkább tolódnak a botrány, a brutalitás, a deviancia, a szenzációhajhászás felé. Sajnos átragadt ez a betegség a közszolgálati televízióra is.
– Az ORTT-nek van friss kimutatása, hogy melyek nálunk a legkiegyensúlyozottabb hírszolgáltatók?
– Van. A monitoringigazgatóság folyamatosan figyeli a tájékoztatást, főleg a hírműsorokat, és tartalomelemzéseket is végez, úgyhogy pontos adatokat tudok mondani. Ami leginkább egzakt adat, az a parlamenti politikusok élő-szóbeli szereplése, vagyis amikor a szereplők a saját hangjukon szólalnak meg. Ha ezeket az adatokat nézzük, akkor tavaly összességében mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi adók vizsgált hírműsoraiban egyaránt a kormány-kormánypártok politikusai 67 százalékkal, az ellenzék pedig 33 százalékkal jelenik meg. Ez papírforma szerint a francia modellnek felel meg. Vagyis egyharmad kormány, egyharmad kormánypártok és egyharmad ellenzék. Az más kérdés, hogy a magyar médiavilág miért fogadta el éppen ezt a modellt, hiszen eltérő példák is vannak a világon. A BBC a parlamenti pártok erejétől teszi függővé a megjelenést. A magyar médiatörvény viszont csak kiegyensúlyozottságról szól, semmiféle harmadolást nem ír elő. Az is vitatható tehát, hogy a francia modellnek Magyarországon van-e létjogosultsága. Ha a számok mögé nézünk, drasztikus különbségeket láthatunk. A két országos kereskedelmi rádió hírműsorának éves átlaga úgy néz ki, hogy a Danubius Rádiónál a kormány/koalíciós pártok megszólalási aránya 99 százalék, az ellenzék 1 százalékával szemben. A Sláger Rádiónál kormány/ kormánypártok 90 százalék, ellenzék 10 százalék. Az ATV híradója 78:22 százalék. A MTV esti híradója szintén súlyosan aránytalan, 76:24 százalék, de itt még azt is figyelembe kell venni, hogy „közszolgálati adóról” van szó. Kiegyensúlyozottabbnak tekinthető a Duna Televízió, amely 68:32 százalék. A Hír Televízió 54:46 százaléka közelít leginkább a fele-fele arányhoz, amit az én olvasatomban a médiatörvény előír.
– Az MTV esti híradójának kiegyensúlyozatlanságát említette. De mit mondjunk arról, hogy ugyanennek a televíziónak a reggeli műsorában, a Nap-keltében elkurjantja magát az egyik kérdező a műsorvezető csendes asszisztálása mellett, hogy mi a Hajrá, MSZP! pártján állunk. Ezzel nem sikerült már elérni az észak-koreai tévét, ahol Kim Dzsong Ilt éltetik?
– Nem ismerem Észak-Korea médiavilágát, így nincs összehasonlítási alapom, de közszolgálatban ez elfogadhatatlan. Emiatt ismereteim szerint több bejelentés érkezett már az ORTT-hez. Feltehetőleg az ügyet vizsgálat követi. Ez már tényleg olyan fokú szervilizmus, hogy a műsor maga is elhatárolódott tőle.
– Fricz Tamástól kölcsönözve: a „következmények nélküli országban” persze Bánó András továbbra is vezethet műsort. Kocsi Ilona pedig ott kérdez továbbra is. A kurjantó ember pedig megkapja kompenzációját, mert mindegyikük mögött hatalmas támogatók állnak.
– Úgy tűnik, legfeljebb egy-egy nagy horderejű büntetőügy vethet véget újságírói karriernek, de még ez sem feltétlenül kizáró ok, van erre is példa: Juszt László. A médiatörvény eszközrendszere korlátozott. A jogalkalmazás kiszámíthatatlan, a médiahatóság nem következetes, a jogkövetés esetleges. Ha a testület megállapít egy jogsértést, akkor nem biztos, hogy azt a szolgáltatók végrehajtják. Arról pedig sokkal rosszabb a véleményem, hogy a morál milyen a magyar média világában. Tipikus történet, hogy a testület elmarasztal egy szolgáltatót, amelyik nemhogy végrehajtaná a határozatot, hanem rohan a bírósághoz. A bíróság a döntést felfüggeszti, mire megszületik az ítélet, telnek-múlnak a hónapok, évek, s már régen nem emlékezik senki arra, mit követett el a szolgáltató. A szankció súlytalan, hatástalan. A szolgáltatók ki-be járnak a törvény kiskapuin, de a testület sem áll a helyzet magaslatán. A „következmények nélküli országban” az is megtörténhet, hogy egyik országos kereskedelmi televízió, a TV2 egyik legnépszerűbb műsorában nyíltan közösséget vállal a jogerősen elmarasztalt, 30 napra adásszünetre ítéltetett Tilos Rádióval. A testület saját történetében példátlan, súlyos szankciót alkalmazott. A Tilos Alkotmánybírósághoz fordul. Megteheti, jogában áll. De ezzel a rádióval, ezzel a hangvétellel, ezzel a magatartással egyetérthet, s a jogerős határozattal szemben demonstrálhat a TV2?
– A Budapest Rádió esetében – amely nemcsak általános, de konkrét gyilkosságok kivitelezésére is tüzelt – nem volt kevés a négymilliós büntetés? A balliberálisoknak oly sokszor modellként felmutatott Egyesült Államokban ennek nagyon rövid idő alatt nagyon súlyos következménye lett volna. És ebben az összefüggésben természetesen nem arról beszélek, hogy felháborodott polgárok netán felgyújtották volna az adót. Hatósági intézkedésekre gondoltam, amelyek a szövetségi hírközlési bizottság döntése értelmében születtek volna.
– Én is azt gondolom, hogy kevés volt a büntetés. Módosító javaslatot is tettem, de szokás szerint kisebbségben maradtam. Viszont legalább a testület többsége elmarasztalta a rádiót.
– Úgy tudom, az SZDSZ képviselője a döntés ellen szavazott.
– Igen, és az MSZP-s is. Korábban az volt az ORTT-ben a kialakult hallgatólagos többségi álláspont – noha a médiatörvény tételesen kimondja, mi a teendő gyűlöletkeltő, népcsoportok, fajok megsértésére vonatkozó esetekben –, hogy a testület várja meg, amíg a megsértett fél feljelenti az elkövetőt a bíróságon, és majd ha a hosszú procedúrának néhány év múlva vége lesz, akkor a műsorszolgáltatót esetleg elmarasztalja az ORTT. Én pedig csodálkoztam azon, hogy történhet ilyen? Hogyan gondolhatják azt, hogy a médiatörvénynek ez a része csak üres deklaráció? Kezdeményeztem több olyan típusú eljárást is, ahol a műsorszolgáltatók megsértették az általános alapelveket, de többnyire alulmaradtam. Váratlan segítséget jelentett viszont az ombudsman, Lenkovics Barnabás, aki országgyűlési jelentésében kifejtette, ha létező bírósági ítéletet az előfeltétele a médiahatóság fellépésének, akkor semmi szükség nem volna ORTT-re. Odáig jutottunk – és ezt sikernek tekintem egyéves itt létem alatt –, hogy megváltoztatta a testület korábbi álláspontját, sőt egyes konkrét esetekben már indított vizsgálatot.
– Mi a véleménye arról, hogy a Rádió Extrém közműsor-szolgáltatói besorolást kapott és rendszeresen nyer az ORTT pályázatain? Miért tartsanak el az adófizetők egy rapzenét sugárzó rádiót?
– Amikor a testület kiír egy pályázatot egy frekvenciára, akkor arról is dönt, hogy az adott rádió milyen legyen, lehet kereskedelmi, nonprofit vagy közműsor-szolgáltató. Gyakran fordul elő, hogy egy idő után átminősítteti magát. Tehát egy ideig kereskedelmi, majd kéri, hogy legyen nonprofit vagy közműsor-szolgáltató. Ez ellen a testület vajmi keveset tud tenni. Ha egy adó folyamatosan nem tesz eleget a médiatörvényben előírt követelményeknek, akkor meg lehet vonni tőle ezt a státust. A rádiók és televíziók mennek a pénz után. Tehát ha látják, hogy több támogatást lehet szerezni, akkor átminősíttetik magukat. Ebből is látszik, hogy nagyon rossz a támogatási rendszere a testületnek.
– Az ORTT-ben a Mádl András vezette monitoringigazgatóság elemzései sokszor gúnyolódnak egyes műsorkészítőkön, mint például az MTV-ből már eltávolított Siklósi Beatrixon, merthogy ő egyebek között – hatalmas bűn – „keresztény produkcióval” teszi magát ismertté. Ez elfogadható egy államigazgatási szervnél?
– Itt is a testület szavaz arról, hogy az elemzéseket nyilvánosságra hozzák-e vagy sem. Így azután a többség bármilyen jelentést elfogadhat vagy elutasíthat. A monitoringszolgálatot egyébként szokták a másik oldalról is támadni, amikor például tipikusan baloldali műsorról mond lesújtó véleményt. A legjobb lenne persze, ha a monitoringjelentések nem tartalmaznának szubjektív elemeket.
– Mennyi tárgyilagosság várható el például a monitoringigazgatóság által gyakran foglalkoztatott Monori Árontól, aki az Élet és Irodalomban és egyéb balliberális helyeken támadja gyakran az ORTT vizsgálatai tárgyát, a Magyar Rádiót? Monori egyébként a tényferdítésekkel súlyosan terhelt Antiszemita közbeszéd Magyarországon címmel évente magyarul és angolul megjelenő kötet egyik szerzője is.
– Ezt a kérdést a főigazgatónak, Weiszenbergerné Dobos Mártának kell feltenni, mert a munkatársak alkalmazásába a testületi tagnak nincs beleszólása. Az elnök nevezi ki a főigazgatót és ő felel azért, hogy ki áll alkalmazásban az irodában. De a kérdésére válaszolva, szerintem nem várható tőle objektivitás.
– Hogyan lehet elfogulatlan döntéseket várni Molnár Pétertől, a panaszbizottság tagjától, aki egyben az SZDSZ országos tanácsának tagja?
– Molnár Péterrel kapcsolatban volt egy kezdeményezés, hogy vonjuk vissza panaszbizottsági tagságát. A testület kért tőle egy nyilatkozatot, amelyből arra a következtetésre jutott, hogy nem összeférhetetlen a státusa. A panaszbizottsági tagok összeférhetetlenségét egyébként a médiatörvény szabályozza. Akár a tagok, ők sem folytathatnak pártpolitikai tevékenységet…
– Igaz az, hogy a Magyar ATV azzal, hogy az ORTT még 2003-ban utólag visszaminősítette közműsor-szolgáltatóvá, a csatorna mintegy 80 millió forint köztartozástól mentesült?
– Igen, 2003 őszén. Az előbb már érintettük, hogy egyes szolgáltatók azért változtatják a státusukat, jogállásukat, mert kedvezőbb feltételeket akarnak teremteni maguknak, az ATV-nél is hasonló volt a helyzet. Ráadásul az átsorolás után még többször előfordult, hogy megsértette a médiatörvény reklámszabályait, de a testület úgymond méltányosságból elengedett 60 millió forint körüli bírságot, mondván, még nem tudott átállni az egyik formáról a másikra. Ami azért szintén döbbenetes. Vagyis a reklámszabályokat már az új státusában megsértette, de azért adjunk neki egy kis türelmi időt és engedjünk el sok millió forint büntetést. Mondanom sem kell, ellenvéleményemmel kisebbségben maradtam.
– Miért maradtak el a pályázatok az ORTT irodájának posztjai betöltésénél?
– A médiatörvény az ORTT irodája esetében lehetővé teszi azt, hogy
origo.hu
A rendőrség ismét betiltotta a Pride-felvonulást
