Petíció az államfőhöz

A köztársasági elnökhöz fordultak az ELTE Természettudományi Karának hallgatói és oktatói a tervezett elbocsátások és megszorítások miatt. Az egyetemisták mintegy 2300 aláírással ellátott petíciójukban azt kérik, hogy az oktatási tárca emelje meg a képzési normatívát, a különbözetet pedig két évre visszamenőleg fizesse ki. Magyar Bálint szerint azért vállalták az elbocsátásokból eredő végkielégítések kifizetését, mert a leépítésekkel javulhat az egyetemek belső struktúrája.

Szász András, az ELTE küldöttségének vezetője kijelentette: bár tudják, hogy az államfő nem lát el kormányzati feladatokat, mégis arra kérik, hogy – mint az egyetem jogi karának professzora – vállaljon szolidaritást velük. A csoport a Köztársasági Elnöki Hivatal titkárságvezetőjének adta át a petíciót, amelyet eljuttattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Szili Katalin házelnöknek és Magyar Bálint oktatási miniszternek is. Az aláírók azt követelik, hogy az Oktatási Minisztérium 380 ezer forintról 540 ezer forintra emelje fel a természettudományos hallgatói normatívát, ennek különbözetét két évre visszamenőleg fizesse ki, és vezessen be 75 ezer forintos kiegészítő normatívát a fenntartási költségekre. A nyilatkozat szerint a magas finanszírozási hiány fő oka az, hogy a tárca szakmai elemzés nélkül állapította meg a normatívát.
– A hallgatók 24 óra alatt gyűjtötték össze 1973 egyetemista, 248 oktató és 51 felsőoktatási dolgozó aláírását a petícióhoz – mondta lapunknak László Lajos, az ELTE TTK egyetemi docense. A szakember szerint a petíció szövege – némi finomítástól eltekintve – megegyezik azzal a nyilatkozattal, amelyet korábban Láng Ferenc, a kar dékánja akart kihirdetni és aláírásgyűjtésre bocsátani, ám a március 16-i kari tanácsi ülésen mégsem vették napirendre a szöveget. – Vannak olyan egyetemek, amelyeknek a belső struktúrája korszerűtlen, részben ilyen az ELTE is – mondta lapunknak Magyar Bálint. Az oktatási miniszter szerint a kormány azért tette lehetővé, hogy az elbocsátásokból eredő végkielégítéseket a központi alapból fizessék ki, mert így végrehajtható a belső struktúra átalakítása. A normatívák kapcsán kijelentette: év közben nem lehet azokat megváltoztatni, mert ahhoz máshonnan kellene pénzt elvonni. Az elbocsátásokat előidéző fedezet nélküli béremelések kapcsán kijelentette: a kormányon belül is támogatja a szeptemberi 4,5 százalékos béremelés fakultatívvá tételét és azt is, hogy oldják fel az egyetemi vagyon egy százalékának zárolását. Erről júniusban tárgyal a kormány.