A parlagfű tíz éve a tizennyolcadik volt a leggyakoribb gyomnövények listáján, mostanra az első helyre került az erősen allergén gaz. Ezért nem meglepőek az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai, amelyek szerint Magyarországon évente 15–17 ezer új tüdőasztmást regisztrálnak. A felnőtt és a gyermek betegek száma Somogyban, Fejérben és Zalában a legtöbb, feltehetőleg azért, mert ezekben a megyékben nagyon sok a környezeti allergén és tartós a magas pollenszám.
Hazánkban a gyermekek egyharmada és a felnőttek 15-20 százaléka allergiás. Tüneteiket területtől függően 50–70 százalékban a parlagfű okozza.
Farkas Ildikó, a magyarországi aerobiológiai hálózat alapítója, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület elnökhelyettese szerint a felnőtt lakosság 1,7 százaléka asztmás, de más országok adatai alapján valószínűsíthető, hogy számuk ennél jóval magasabb, 3-5 százalék. A néhány évvel ezelőtt készült országos felmérésből kiderült, hogy Pakson például az allergiás megbetegedések 90 százalékát a parlagfű okozza. A gyomnövény drasztikus irtása után nem növekedett a betegek száma. Nyíregyházán hetven, Miskolcon pedig ötven százalékban szintén a parlagfű okozta az allergiás megbetegedéseket.
Az allergia- és az asztmaellenes alapgyógyszerekből dupla annyi fogy a fűszezon kezdetén, azaz májusban, július elején pedig, a parlagfű virágzásának idején ez a fogyasztás megháromszorozódik. E szerek támogatására évente 13 milliárd forintot költ az OEP.
A gyermekek egyharmadának vérében kimutatható az allergia, másik harmaduk pedig hajlamos rá, még ha tünetmentesek is. Kisgyermekeknél a leggyakoribb az ételallergia, a pollenérzékenység később jelentkezhet náluk. A következő veszélyeztetett korosztály a pubertás korú fiataloké, és szintén kritikus ebből a szempontból az ötven év körüli nők helyzete. Az öröklött haljam mellett veszélyt jelenthet a stressz, valamint az immunrendszer legyengülése. Kutatások szerint a gyermekek 60-70 százaléka lesz allergiás, ha mindkét szülője az, és 10 százalék a megbetegedés valószínűsége, ha a családban nem fordult elő.
Az ez évi parlagfű-mentesítési program a Balaton és a Tisza-tó környékére koncentrál, mert itt sok a turista. Eközben azonban már az egész országot elárasztja a gaz. Hazánkban 15 pollenmérő állomás működik. Ha egy köbméter levegőben 100 pollennél többet mutatnak ki, akkor az asztmás betegek a gyógyszeres kezelés ellenére is fulladnak. Ehhez képest igazán riasztó, hogy 2001-ben Debrecenben 1630, 1999-ben pedig Nyíregyházán és Kecskeméten a mintákban 1100-1200 pollent jeleztek egy légköbméterben. A parlagfű őshazájában, Észak-Amerikában már megkongatják a vészharangot, ha a pollenszám eléri a 300-at. Az egyesület azt javasolja, hogy legalább erre a mértékre kellene visszaszorítani a pollenfertőzöttséget Magyarországon.
Dékány András, a parlagfűirtásért felelős Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke lapunk érdeklődésére közölte: idén 1,08 milliárd forint áll rendelkezésre a parlagfű elleni védekezésre. Ugyanakkor elismerte, ez az összeg kizárólag az adózók múlt évi egyszázalékos felajánlásait tartalmazza, költségvetési hozzájárulást nem. A parlagfűmentesítés törvényjavaslatát a héten visszavonták, ezt Dékány azzal indokolta, hogy a védekezés szigorítását szolgáló javaslatot a növényvédelmi törvény módosításán belül célszerűbb lenne megoldani. Mint mondta, az új szabályozást valószínűleg majd önálló képviselői indítvány formájában terjesztik az Országgyűlés elé.
A törvényjavaslat körüli herce-hurca közben a szakmai szervezetek növekvő aggodalommal figyelik az idei védekezés előkészületeinek késlekedését. Juhászné Halász Judit, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület vezetője a Magyar Nemzetnek elmondta: az idei parlagfűmentesítés nagymértékben függ a közérdekű védekezést szolgáló törvény bevezetésétől, illetve a visszaszorítás érdekében szükséges jogalkotási és közigazgatási folyamat felgyorsításától.
Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége közleményben hívta fel a figyelmet a parlagfű-fertőzöttség romló állapotára és annak következményeire. A szervezet úgy ítéli meg, hogy a kormány által beígért változások bevezetése veszélybe került, a népegészségügyi szempontok pedig a gazdasági lobbikat kiszolgáló pénzközpontú politizálás és a gátlástalan politikai haszonelvűség áldozatává válhatnak. A közlemény szerint a példátlanul elterjedt parlagfű a káros egészségügyi hatások mellett egyre nagyobb pénzügyi, gazdasági és turisztikai károkat is okoz hazánknak.
Amerikából hozták. A parlagfüvet a századfordulón, Észak-Amerikából, a gabonával együtt hozták be Magyarországra. 1926-ig Somogy megyére korlátozódott, majd a motorizáció fejlődésével és a háborúval terjedt tovább, míg 1978-ra az egész országban megtelepedett.
Kezdődik a szezon. Megjelentek a tavaszra jellemző, allergiát kiváltó virágporszemek – olvasható az Országos Környezet-egészségügyi Intézet honlapján. Az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának jelentése szerint a mogyoró virágzása Miskolcon és Nyíregyházán a legerőteljesebb. A tiszafafélék virágporának koncentrációja az ország több területén magas, a fűz és a nyírfa virágporszemei is megtalálhatók a levegőben. A szintén allergiát kiváltó gombaspóra legmagasabb koncentrációját Salgótarján térségében mérték, de minden monitorozó állomás kimutatta az allergén anyagot – tartalmazza a jelentés.
