Nehezen találnak magyarázatot arra romániai politikai elemzők, hogy mi tartja vissza Traian Basescu államfőt az ország titkosszolgálati vezetőinek leváltásától. Már csak azért is, mert mindenki emlékszik arra, hogy a decemberi megválasztásával a liberális-demokrata DA Szövetség hatalomra kerülését elősegítő keménykezű, reformista politikus ellenzékisége idején kíméletlenül ostorozta a hírszerző szolgálatokat. Többnyire azért, mert ezek az apparátusok – főleg a Nicolae Ceausescu exdiktátort kiszolgáló Securitate jogutódja, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) – 15 évvel a rendszerváltás után sem szabadultak meg a volt kommunista titkosrendőrség embereitől. Romániában anekdotaszámba megy Emil Constantinescu exállamfőnek mandátuma végén, 2000-ben tett tragikomikus vallomása, miszerint többnyire kudarcot vallottak az ország demokratizálódását, a kommunista múlttal való leszámolást célzó törekvései, ugyanis a titkosszolgálatok által támogatott „rendszernek” sikerült győzedelmeskednie jó szándékai fölött.
Beiktatása óta Basescu számtalanszor hangoztatta, hogy márpedig őt nem fogja maga alá gyűrni ugyanez a rendszer, hanem alapjaiban fogja megreformálni. A tőle elvárt tisztogatás az elnöki Cotroceni-palotában nagy vonalakban már megtörtént, hiszen az itt tíz éven keresztül elnökösködő Ion Iliescu tanácsadói rögtön más vizekre eveztek, miután a demokrata hajóskapitány lehorgonyzott az államfői kikötőben. Egykori jobbkeze, a DA kampányát irányító Vasile Blaga belügyminiszter az eltelt öt hónap során lecserélte szinte valamennyi megyei rendőrfőkapitányt, a tárcánál szolgálatot teljesítő régibútor-típusú tábornokokat pedig nyugdíjba küldte. Maradtak viszont a régi vezetők a SRI-nél, a katonai, illetve a külföldi hírszerzésnél (SIE), valamint a Köztársasági Őrző-védő Szolgálatnál (SPP). Elemzők szerint Radu Timofte SRI-igazgatót két okból nem váltotta le Basescu: nincs megfelelő bizalmi embere a posztra, vagy a fő titkosszolga tisztségben tartásával próbál fátylat borítani saját múltjára. Az államfő még a választási kampány idején ismerte el, hogy annak idején „kapcsolatban állt” vele a volt román titkosszolgálat, ám azt cáfolta, hogy politikai rendőri vagy besúgói tevékenységet folytatott volna. A két verzió közül sokkal inkább az első áll meg a lábán, hiszen nehezen hihető, hogy politikai ellenfelei elő ne vették volna a Basescut terhelő aktákat. Különben Radu Timofte Basescu „trónra kerülése” után nem sokkal, januárban tett kijelentésével is erősített pozícióján, amikor kikotyogta, hogy a frissen beiktatott elnököt alvilági figurák akarják likvidálni. Ezeken túlmenően a SRI-igazgató megtartása azért is furcsa, hogy Timofte köztudottan az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) embere, aki évekkel ezelőtt szenátora volt a pártnak, 2000-es hatalomra kerülésekor pedig éppen Iliescu nevezte ki a hírszerzés élére. Arról nem is beszélve, hogy a Basescu által bőszen szorgalmazott szekusdossziék nyilvánosságra kerülését történetesen Timofte akadályozza a leginkább, „nemzetbiztonsági okokra” hivatkozva visszatartva a SRI archívumában őrzött akták jelentős részét. De ugyanígy a PSD emberének tartják Gheorghe Fulga külügyi hírszerzőparancsnokot is, akit Basescu nemhogy megtűr, de az Irakban elrabolt román újságírók drámája közepette meg is dicsér az alapos információszerzési munkáért.
Külpolitikai aktivitás.
