Futunk az unió után

Ma folytatódik a tőkepiaci törvény (tpt.) általános vitája az Országgyűlésben. A jogszabály módosításának lényegében csak egyetlen fontos eleme van, ami nem más, mint hogy az uniós normákra alakítsuk át a hazai tőkepiaci szabályozást. A TEBÉSZ jelezte, a törvénytervezet több pontjával nem ért egyet.

Munkatársunktól
2005. 05. 16. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tőkepiacokról szóló törvény tervezetének indoklása magyarázatot próbál adni arra, hogy miért van szükség a jelenlegi szabályzás megváltoztatására: „A tpt. e törvény általi módosítása összhangba hozza a magyar szabályozást az Európai Unió szabályozásának változásával. A módosítások eredménye legfőképpen az ellenőrzés hatékonyságában fog megmutatkozni, ugyanakkor a korszerűbb szabályozással a piaci visszaélések megelőzése is hatékonyabbá válik.” Az indoklások között szerepel még az is, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács irányelve szerint kívánják módosítani a törvényt oly módon, hogy az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatók megfeleljenek az uniós normáknak. A legnagyobb részt a törvényalkotó a bennfentes kereskedelem kiszűrésére szentelte, ezzel is jelezve, hogy a kis magyar piacon mennyire fontos az információk visszatartása, megvédése, a törvénytelenség elkerülése. Részletesen foglalkozik a módosítás az intézményi befektetők körének bővülésével és a befektetési hitel definíciójával. Az új törvény szerint megszűnik a befektetési hitel egy évre történő korlátozása. A kisbefektetőket érintő pontok közül kiemelendő a zártkörű forgalomba hozatal meghatározása, illetve annak definíciója, hogy mikor kell alkalmazni nyilvános kibocsátást.
A tájékoztatók megjelentetése is új formát vehet fel, az eddigi kötelező közzétételi helytől el lehet térni, ami azt eredményezheti, hogy a befektetők csak nagy keresgélések árán juthatnak információhoz – nyilatkozta lapunknak Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befekte-tők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke. A szövetség nehezményezi azt is, hogy nem minden esetben kötelező a magyar nyelvű közzététel. A közzététel esetében nem kötelező a magyar nyelv használata, ha egy értékpapírt más tagállamban is forgalomba hoznak vagy szabályozott piacra vezetnek be. A törvény módosítása során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogköre is megváltozhat. A hatékony felügyeleti munka érdekében pontos meghatározás készülhet arról, hogy a társaságoknak mikor, milyen jogkövető magatartást kell végezniük. Nagy segítséget jelenthet a tőzsdére jutás esetében, hogy nyilvános forgalomba hozatal esetében nem kötelező forgalmazót alkalmazni. A TEBÉSZ jelezte, hogy a törvény tervezet több pontjával nem ért egyet, sőt nehezményezik, hogy a kisbefektetők számára nem kedvező módosításokat kívánnak bevezetni. A szövetség nem kapott felkérést a törvényalkotás alkalmával arra, hogy információkkal segítse a módosítás elkészítését, sőt véleménynyilvánításra sem kapott lehetőséget. Dióslaki Gábor elnök közölte: nonszensz, hogy a törvényalkotó a közgyűlésen szerzett információt is bennfentesnek kezeli. A szakember jelezte, hogy a felvásárlásokkal kapcsolatos anomáliákat azonban nem oldaná meg a törvény, pedig a Heineken–Brau-ügy jó például szolgálhatott volna a törvény ilyen irányú átalakítására is.
A hvg.hu internetes hírportálnak Dancsó József, a Fidesz-frakció tagja azt nyilatkozta, hogy ebben a formában nem támogatják a javaslatot. Azt elismerte, hogy az EU-val kapcsolatos szabályok hasznosak, jól körülhatároltak és javítják a magyar tőkepiac szabályozottságát, de a többi módosítás szerinte túlzott kockázatvállalást és az eddigi szabályozás indokolatlan enyhítését szolgálná. „Kár lenne az eddig jól működő magyar tőkepiacot a bizonytalanság felé taszítani” – mondta a hvg.hu-nak a politikus.



Újra terítéken a kamatadó? Sajtóértesülések szerint a kormányzat megadóztatná az árfolyamnyereséget és a kamatokat is. Szlovákia és Románia példáján Csehország és Lengyelország is érdeklődik az egységes (szja, társasági adó és áfa), egykulcsos adórendszer iránt, amelyet a magyar kormány sem vet el. Ennek keretében – számol be róla a portfolio.hu – a kormányzat a tőkejövedelmeket is megadóztatná, köztük a tőzsdei árfolyamnyereséget, valamint egy alacsonyabb kamatszint esetén a kamatjövedelmet is. Úgy tűnik, a tőzsdei befektetők, illetve a tőzsdei megtakarítások növekedését támogatók az idei évben sem lesznek könnyebb helyzetben, mint tavaly. Mint emlékezetes, akkor megbukott a kormány az ötletével. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.