A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelet (FVF) helyettes szóvivője, Siklósi Máté elmondta: uniós tagságunk előtt kétfajta jótállásról – egy- és kétévesről –, illetve szavatosságról beszélhettünk. Csatlakozásunkat követően években mérve a fogyasztók nyertek, azonban sok kis apróság nehezíti az „igazságtételt” és az eligazodást, ezért véleményünk szerint bizonyos szempontból vesztettek is – értékelte a változtatásokat a szóvivő. Az években azért nyertek, mert teljesen egyértelműen kimondatott, hogy minden termékre kétéves, a tartós fogyasztási cikkekre pedig hároméves szavatosság van. Tartós fogyasztási cikknek általában a tízezer forint feletti termékeket tekinthetjük. Siklósi Máté felhívta a figyelmet arra is, hogy az egy év szavatosság vonatkozik a használt termékre is. A jótállás annyiban változott, hogy csak jótállási jeggyel érvényesíthető. Ezenkívül a korábbi kötelező, 15 napos – cseretermék biztosítása esetén 30 napos – javítási határidő úgy változott, hogy a forgalmazónak csupán törekednie kell a 15 napon belüli javítás elvégzésére. Ez teljesen nyilvánvaló, hogy rossz megoldás, mert a „törekednie kell” előírást a kereskedők nagy része úgy értékeli: nem kell semmit tennie – mondta Siklósi Máté, aki jelezte, hogy a kereskedők nagyon gyakran azt mondják a fogyasztóknak, hogy a 15 napos előírás megszűnt. Ez – hívta fel a figyelmet Siklósi – nem igaz, hiszen megtalálható a törvényben, csak kicsit lazább megfogalmazásban. Sőt, a kereskedőnek minden esetben három napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy mit kezd a kifogásolt termékkel: kijavítja-e, vagy kicseréli. Nem létezik olyan, hogy feltételes garancia, amit gyakran hangoztatnak. A nagy különbség a jótállás és a szavatosság között, hogy a jótállás egy évig tart, jótállási jeggyel érvényesíthető, s minden esetben a forgalmazót terheli a bizonyítási kötelezettség, ha úgy gondolja, hogy a termék nem volt rendeltetésszerűen használva, s ezért nem hajlandó megjavíttatni vagy kicserélni. A szavatosság más, itt a fogyasztók kaptak több jogot. Fél évig – mint a jótállásban – a kereskedőnek kötelessége bizonyítani. Vagyis, ha vásárolunk egy cipőt, s az fél éven belül tönkremegy, akkor – ha nem akarja kicserélni – a kereskedőnek kell bebizonyítani, hogy nem rendeltetésszerűen használták. Ha viszont letelik a fél év, akkor a következő másfél évben már a fogyasztóra hárul a bizonyítási kötelezettség. A gazdasági minisztérium honlapján olvashatók azok az akkreditált bevizsgálók, amelyek minősíthetik a termékeket. Az FVF-nél például egy cipő kivizsgálása 7000 forintba, míg egy mosógépé közel 20 ezer forintba kerül. Vagyis végső soron arról van szó, hogy a kereskedők az első fél évben valószínűleg a legtöbb panasznak helyt adnak, s a kifogásolt terméket kicserélik vagy megjavítják, az utána levő időszakban azonban ez már erősen kétséges, s a tapasztalatok ezt alá is támasztják.
Számtalan panaszos ír ilyen esetekről
a fogyasztóvédők által fenntartott www. fogyasztovedelem.com honlap internetes fórumán. Sőt, itt az is kiderül, hogy a forgalmazók gyakran nem akkreditált, hanem ismeretlen bevizsgálókkal végeztetik el a termék kivizsgálását, ami sok visszaélésre ad lehetőséget. Visszatérve a fél év elteltével érvényesíteni kívánt szavatossághoz: amennyiben fél év után esik szét lábunkon a cipő, az uniós csatlakozásunkat követően életbe lépett szabályozás szerint a kereskedő megteheti, hogy panaszunkat visszautasítja, s ekkor a bizonyítási kötelezettség s az ezzel járó költségek a fogyasztóra hárulnak. Ugyancsak az említett honlapon szerzett tapasztalatok szerint a forgalmazók ezt gyakran meg is teszik. Mindazonáltal amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék valóban gyártási hibás, a fogyasztó polgári peres úton viszszaperelheti a bizonyítás során felmerült költségeit – mondta Siklósi Máté. Hozzátette: lényegében véve tehát az átvett uniós szabályok akár betölthetnék fogyasztóvédelmi szerepüket, azonban a hazai kereskedelmi és fogyasztói kultúra még igen távol áll a nyugat-európai színvonaltól, s ezért talán jobb lett volna megtartani a korábbi szigorúbb rendelkezéseket.
Ismét kötelező a bútorra a jótállás. Miután a kormány 2003-ban az uniós elvárásokra hivatkozva puhított a jótállási szabályokon, idén a negatív tapasztalatok nyomán újra változtatott az erre vonatkozó törvényen, ezúttal szigorítva azokon. A júniusban életbe lépő változtatások két legfontosabb eleme, hogy a bútorok esetében ismét kötelező lesz a jótállás, illetve egyértelművé tették, hogy a számítástechnikai alkatrészek esetében is van jótállás. A törvény továbbá konkrétan fogja nevesíteni azokat a számítástechnikai eszközöket is, amelyek az utóbbi időkben kerültek forgalomba.
