Kétséges államfőválasztás

Jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy június 7-én nem sikerül köztársasági elnököt választani – nyilatkozta az ügyrendi bizottság tegnapi ülését követően Wiener György (MSZP). A testületben ugyanis nem tudtak többségi álláspontot kialakítani arról, hogy az államfőválasztás utolsó körében számba kell-e venni az érvénytelen szavazatokat.

Nem sikerült tegnap állást foglalnia a köztársaságielnök-választásról az Országgyűlés ügyrendi bizottságának. Csiha Juditnak (MSZP), a testület elnökének előterjesztését öt igen szavazattal, négy nem ellenében és két tartózkodás mellett elvetette a bizottság, és nem kapott többséget Salamon László (Fidesz) módosító indítványa sem, amelyre öten szavaztak igennel, öten nemmel, egy fő, Dávid Ibolya (MDF) pedig tartózkodott. Mandur László, a parlament szocialista alelnöke, aki Szili Katalin házelnök államfőjelölése miatt jelenleg átvette annak feladatait, még hétfőn fordult az ügyrendi bizottsághoz két kérdéssel. Az első az volt, hogy a köztársaságielnök-választás harmadik fordulójában az érvényes szavazatok megoszlása alapján kell-e az eredményt megállapítani, vagy az érvénytelen szavazatokat is figyelembe kell venni, illetve ha a harmadik fordulóban szavazategyenlőség alakul ki, akkor a harmadik fordulót kell-e megismételni.
Mivel senki nem bízik abban, hogy június elején az első két fordulóban (kétharmados többséggel) sikerül megválasztani Magyarország új államfőjét, megnőtt a harmadik kör jelentősége. Ekkor ugyanis elegendő a szavazáson jelen lévők 50 százaléka plusz egy szavazat. Az ügyrendi bizottság szocialista elnökének javaslata úgy foglalt volna állást, hogy itt az érvénytelen szavazatokat csupán rögzítsék, ne vegyék számításba. A fideszes Salamon László viszont ezt úgy módosította volna, hogy az érvénytelen szavazatokat is leadott voksoknak kell minősíteni. Ennek azért van jelentősége, mert Szili Katalint jelenleg mindössze a 178 szocialista képviselő támogatja. A jobboldalnak viszont 188 képviselője van a T. Házban, hiszen a függetlenek is vagy a Fidesz, vagy az MDF színeiben jutottak be a parlamentbe. Az SZDSZ-nek pedig húsz képviselője van, amellyel jelöltet állítani ugyan nem tud (hiszen ehhez ötven képviselő ajánlása kellene), viszont befolyásolhatja a szavazás végkimenetelét. Ha Csiha Judit javaslatát fogadták volna el, akkor azoknak a szabad demokratáknak, akik be kívánják tartani a párt ajánlását, tehát hogy sem Szili Katalin, sem a jobboldal jelöltjét nem támogatják, a szavazatuk elveszett volna, hiszen érvénytelen szavazatként nem vették volna ezeket számításba. Mandur László második kérdésére mind Csiha, mind Salamon ugyanazt a választ adta, azaz ha szavazategyenlőség lép fel az utolsó fordulóban, akkor nem azt kell megismételni, hanem haladéktalanul új köztársaságielnök-választást kell kiírni.
Csiha Judit a kialakult helyzetet úgy értékelte: mivel nem tudtak határozatot hozni, a kérdés visszakerült a házbizottsághoz, nekik kell döntést hozniuk arról, melyek legyenek a további lépések. Wiener György szerint ugyanakkor jelentősen megnőtt az esélye annak, hogy a június 7-i, utolsó köztársaságielnök-választó forduló is érvénytelen lesz.