Pontosan nem lehet megbecsülni az unión belüli munkaerő-áramlást, ugyanis a regisztrációs szabályok tagállamonként változnak – közölte tegnap Ladó Mariann, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium integrációs és nemzetközi főigazgatóságának vezetője. Gyakran csak a nagykövetségek által összeállított adatokra támaszkodhatunk. A régi tagállamokkal kapcsolatban paradox tendencia érvényesül: az újonnan csatlakozott térségekből éppen azokba az országokba érkezik több munkavállaló, amelyek lejjebb engedték a sorompót a külföldiek előtt. A lehetőségeket megnyitó Nagy-Britanniába például tavaly összesen 133 ezer külföldi munkavállaló érkezett, ebből valamivel több mint háromszázan voltak magyarok. A Financial Times gazdasági napilap szerint tavaly a vendégmunkások a szigetországban foglalkoztatottak nyolc százalékát tették ki, miközben ők termelték a GDP mintegy tíz százalékát, és 15 százalékkal járultak hozzá a gazdaság növekedéséhez. A másik két „nyitott” országban még kevesebb magyar munkavállalót regisztráltak. Írországban alig kétezren, míg Svédországban összesen 183 honfitársunk dolgozott 2004 végén.
Sokkal többen célozzák meg Németországot és Ausztriát, ahol a legkeményebb korlátozásokkal találkozhatunk. Ausztriában tavaly 13 628 munkavállalási engedélyt adtak ki magyar dolgozóknak, Németországban pedig 17 130 magyar állampolgár helyezkedett el. Egyébként az óriási, 5,2 milliós munkanélküliség miatt ezekben az államokban tapasztalható a legtöbb probléma. A munkanélküliségi adatok miatt nagy nyomás nehezedik a hatóságokra, amelyek néha már zaklatással felérő ellenőrzéseket folytatnak – jelezte a szakértő. A minisztérium információi szerint a mintegy kétszázötven, Németországban működő magyar érdekeltségű társaság közel negyede ellen folyik jelenleg valamilyen munkaügyi eljárás.
A többi tagországban alig találhatunk magyar munkavállalókat. Belgiumban 54, Ciprusban, Dániában és Finnországban egyaránt 60, Franciaországban 31, Görögországban 150–200, Hollandiában pedig 868 magyar állampolgár dolgozik. Alacsony a magyarok érdeklődése Portugália és Spanyolország iránt is: előbbiben alig 9, míg utóbbiban 399 magyar dolgozót regisztráltak tavaly. A magyar munkavállalók általában az építő- és szolgáltatóiparban, illetve mezőgazdasági területen, az alacsony szakképzettséget igénylő feladatkörökben tudnak elhelyezkedni.
A foglalkoztatási tárca azt valószínűsíti, hogy Ausztria és Németország a következő három évben sem fogja megnyitni munkaerőpiacát, miközben az északi államok esetében elképzelhető, hogy ez megtörténik. Egyébként akkor sem találkozunk drasztikus adatokkal, ha azt nézzük, hány uniós munkavállaló érkezett tavaly Magyarországra. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint összesen 63 434 külföldi dolgozott tavaly hazánkban, amelyből 10 298 fő a velünk együtt csatlakozott országokból érkezett hozzánk.
Elvesző uniós pénzek? Együttműködési megállapodást kötött tegnap a kormány az építőipar érdek-képviseleti szervezeteivel a feketemunka visszaszorítása érdekében. Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke a szakmai szervezetek becslésére hivatkozva megjegyezte: legalább százezer szakmunkás hiányzik ahhoz, hogy az uniós pénzeket a következő költségvetési időszakban hazánk képes legyen lehívni. Az elnök szerint a befektetők mozgását leginkább a bürokráciában tapasztalt káosz akadályozza.
Nőttek a jövedelmi különbségek. Nem történt javulás a hazai foglalkoztatás terén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből, amely szerint január–márciusban a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési szerveknél 2,773 millióan dolgoztak, közel annyian, mint egy évvel korábban. A márciusi nettó jövedelmek éves szinten 4,4 százalékos reálkereset-növekedést mutatnak, amelyet döntően a költségvetési területen kiosztott egyhavi különjuttatás magyaráz. Nőttek a jövedelmi különbségek: legkevesebbet a textiliparban és a mezőgazdaságban keresnek: 63 ezer, illetve 71 ezer forint ezekben az ágazatokban havi nettó átlagkereset, miközben a pénzügyi tevékenység az átlagosnál lényegesen jobban jövedelmez. A szektorban dolgozók havonta átlagosan 192 ezer forintot visznek haza, amely kilencszázalékos keresetnövekedést jelent a tavalyi évhez képest. (Sz. E.)
