Szórványos lövöldözés időről időre hallatszik az amúgy is feszült Fergána-völgyben, a megerősített kormányerők azonban ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. Összecsapásokról érkeztek hírek a határon lévő Kara-szu városából is, ahol közel ezer lázadónak sikerült átmenekülnie Kirgizisztánba. Az üzbég elnök az iszlám radikálisokat tette felelőssé az erőszakos cselekményekért.
Moszkva és Washington a térség stabilitását szem előtt tartva a lázadás kitörése után azonnal támogatásáról biztosította Iszlam Karimov üzbég elnököt. Vlagyimir Putyin telefonon beszélt vele, az iszlám szélsőségesek visszaszorítására összpontosítva mondanivalóját. Az amerikai külügyminiszter azt mondta, Washington arra ösztönzi az üzbég kormányt, hogy léptessen életbe reformokat, tegye nyitottabbá a rendszert oly módon, hogy az emberek részt vehessenek a közéletben. Condoleezza Rice nyílt bírálatot azonban nem fogalmazott meg Taskenttel szemben. Kína demonstratívan meghívta látogatásra Karimovot, míg Nagy-Britannia határozottan elítélte a brutális fellépést.
*
Mindenütt katonai járművek cirkálnak, páncélosok és állig felfegyverzett katonák őrzik a fontosabb útkereszteződéseket a kelet-üzbegisztáni Andizsánban, ahol öt nappal ezelőtt fegyveres felkelés zajlott le, s a hadsereg katonái tüntetők ezreinek tömegébe lőttek. Szemtanúk szerint a katonák nemcsak a tüntető tömegre tüzeltek, hanem azokra a fegyveres felkelők által túszul ejtett rendőrökre is, akiket a katonák kordonján áttörni próbáló fegyveresek élő pajzsként maguk elé kényszerítettek, amikor előjöttek az általuk korábban elfoglalt helyi kormányzati épületből. Más beszámolók szerint a katonák néhány sebesültet lelőttek, ahelyett, hogy orvosi segítséget szereztek volna a számukra.
Az orosz állami televízió telefonos interjút készített a helyi kórház egyik orvosával, s a doktornő azt mondta, hogy mintegy ötszáz holttest hever a város egyik iskolaépülete előtt, ahova a katonák öszszehordták a tetemeket a pénteki vérfürdő után. Ezzel szemben az andizsáni viszonyok normalizálódását hangsúlyozta az üzbég államfő hivatala, amelynek közleménye szerint nincs megerősített járőrözés a város utcáin, nincsenek ellenőrzőpontok, úttorlaszok.
Az Üzbegisztánban zajló, eddig több száz halálos áldozatot követelő tüntetések aligha vezetnek olyan fordulathoz, amilyen néhány más volt szovjet köztársaságban zajlott le – vélekedett egy tekintélyes brit diplomata, aki két évet töltött az üzbég fővárosban. Nagy-Britannia korábbi taskenti nagykövete az üzbég kormány „brutális természetével” indokolta, hogy a zavargások nem eredményeznek olyan fordulatot, amilyen Grúziában, Ukrajnában vagy másutt ment végbe. Craig Murray épp azért kényszerült elhagyni Taskentet, mert már annak idején élesen bírálta Iszlam Karimov elnök tekintélyelvű, könyörtelen politikáját, sőt a Nyugatot is, amiért – mint fogalmazott – hamis hírszerzési adatokra alapozta Üzbegisztánnal kapcsolatos magatartását.
Moszkvai elemzők szintén úgy vélik, hogy bár nehéz megjósolni az események végkimenetelét, Karimov visszaverte a támadást, egyelőre sikerült megőriznie hatalmát. Mint fogalmaznak, a lázadás mögött a közép-ázsiai narkóbárók irányította, a térség elégedetlenjeit is csatasorba állító kriminális elemek állnak, amelyek szoros kapcsolatban vannak a radikális iszlám körökkel, céljuk pedig az Afganisztánból Európába vezető kábítószer-tranzitutak biztosítása. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a kulcsfontosságú, totalitárius, így számukra kemény diónak számító Üzbegisztánban a hatalomváltás elérése, amelyre nem először tesznek kísérletet.
Kirgiz félelmek. Az üzbegisztáni fejlemények izgalomban tartják az egész közép-ázsiai térséget, s különösen érzékenyen érintik a szomszédos, Aszkar Akajev elnök elűzése nyomán amúgy is bizonytalan egyensúlyi helyzetű Kirgizisztánt. Így aztán nem meglepő, hogy az elnökválasztásra készülő régi-új politikai elit két egyébként egymással vetélkedő vezéralakja az andizsáni lázadás kirobbanásakor az erőszak elszabadulásától való félelmében együttműködési megállapodást kötött. Eszerint Kurmanbek Bakijev indul az elnöki posztért, s győzelme esetén a jelöléstől visszalépő Feliksz Kulov lesz kiterjesztett jogkörrel a kormányfő. (MN)
