A búzatermelők felháborodását az váltotta ki, hogy ismét megjelentek azok a kereskedők, akik raktárbázissal és banki háttérrel rendelkeznek, és nevetséges összeget, mindössze 15 ezer, egyes helyeken pedig 13 ezer forintot kínálnak egy tonna búzáért. Tovább borzolja a kedélyeket, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból (FVM) kiszivárogtatott hírek szerint a meghirdetendő intervenciós ár sem fogja elérni a bruttó húszezer forintot, ami tonnánként maximum nettó 17-18 ezer forint bevételt jelent a termelőknek.
Az sem segít a gazdákon, ha az állam novemberi határidővel hirdeti meg 24-25 ezer forintos tonnánkénti áron az intervenciót, mert annak, akinek nincs üres tárolója, oda kell adnia nyomott áron a termést már a kombájn mellől – hangsúlyozta Domján Gergely, aki elmondta: cégének ötezer tonnányi tárolókapacitása van. Nemhogy nem szállított el még egyetlen szem búzát sem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), de még értesítést sem kapott arról, hogy mi a szándékuk az ott tárolt terménnyel.
A Hajdú-Biharban 120 hektáron búzát termelő Rezes Gábor elmondta: az MVH azt ígéri, hogy lesz tárolókapacitás, de a gazdák nem bíznak ebben. A gazdálkodó közölte: a legfrissebb becslések szerint 14–16 millió tonna a várható gabonatermés, kiszállítani viszont csak havi 300–350 ezer tonnát lehet. Könynyen kiszámítható, hogy szeptemberben már nem lesz hová tenni a termést. Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség elnöke lapunkat tájékoztatta: az EU által felvásárolt tavalyi intervenciós készletekből mintegy hétmillió tonna van a magyar raktárakban. A kukorica betakarításáig biztosan nem lehet elegendő gabonát kivinni. Nyomott búzaárak várhatók. Ez az év azoké lesz, akik raktárral és tőkével rendelkeznek.
Charta a vidékért. Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap átvette a Charta a magyar vidékért című dokumentumot Glatz Ferenc akadémikustól. A vidékpolitika arról szól, hogy miképp alkossunk közösen programot a vidéki ember életlehetőségének javítására – mondta a miniszterelnök. (MTI)
