Kiegészítő csomag?

A bejelentett agrárlépésekhez egy kiegészítő csomag is készült, amelynek egyes pontjait becsempészték az úgynevezett agrár-hétlépés közé, másokról azonban egyetlen szó sem esett. Az elhallgatottak között a legfontosabb az orosz műtrágyaimport büntetővámjának megszüntetése, amely komoly terhet ró a termelőkre.

Készültek kiegészítő javaslatok a kormány agrárlépéseihez, de eddig – néhány kivételtől eltekintve – nem hozták azokat nyilvánosságra, s azt sem tudni, hogy a jövőben az eddig eltitkoltakból bármelyiket is megvalósítják-e. Gráf József földművelésügyi miniszter egyik tájékoztatóján már beszámolt arról, hogy sikeresen tárgyaltak a MÁV-val a szállítási tarifák mérsékléséről a gabonaexport élénkítése érdekében. Ez az elképzelés is szerepel a kiegészítő javaslatok között, hozzátéve, hogy ha a MÁV nem terhelné többszörös díjtétellel az exportot, akkor versenyképesebbek lennénk.
A bejelentett lépések között szerepelt a termelők mentesítése a vízkészletjárulék megfizetése alól, a kiegészítő javaslatok között első helyen azonban a vízkivétel ingyenessé tétele mellett kardoskodott a javaslattevő, aki megjegyezte azt is, hogy már régen nem öntözzük a szántóterületnek azt az öt százalékát, ami elvileg valóban öntözhető lenne. A javaslatok között szerepelnek azonban olyan pontok is, amelyek eddig egyetlen nyilvános fórumon sem hangzottak el, kormányzati felemlegetésük azonban valós igényt tükrözhet, amelyek ellen viszont mégis jelentős erők dolgoznak. Ilyen javaslat az orosz műtrágya extra (büntetővám-jellegű) vámtételeinek mérséklése, amelyre 2003 elején már tett egy kísérletet az agrárkormányzat, s amihez Karsai József szocialista képviselő is csatlakozott, ám a kezdeményezés gyorsan megszűnt. Az első sikerek után ugyanis a hazai, azaz a Péti Nitrogénművek műtrágyatermelésének védelmére hivatkozva és külügyminisztériumi nyomásra viszszaállították a magasabb vámot. Az indoklásban arról értekeznek az előterjesztők, hogy a vámtétel eltörlése előnyös lenne, mert akkor viszonzásul az oroszok sem nehezítenék hasonló eszközökkel a magyar agrártermékek exportját, s ha a büntetővám megszűnne, jövedelmezőbbé válna a mezőgazdasági termelés is.
Az indoklás nyomatékosan hangsúlyozza, hogy hamis volt a Péti Nitrogénművek érdekeire való korábbi hivatkozás, amikor 2003-ban néhány hónapra felszabadították a büntetővám fizetése alól az orosz műtrágyát, mert akkor éppen a péti gyár lépett elő a legnagyobb vásárlóvá. Az indoklás kitér arra is, hogy a Mol gázüzletágának eladása tárgytalanná teszi az ilyen jellegű megfontolásokat, mert a hazai műtrágya alapjául szolgáló földgáz árát az új tulajdonos állapítja majd meg, nem pedig az állam.
A javaslatcsomag szorgalmazza az évek óta dédelgetett, de valójában soha be nem indított húsmarhaprogram meghirdetését is, elsősorban a tejtermelésből kiszoruló termelők megsegítésére, amelyhez egy biotechnológiai eljárást is rendelnek. Az állattenyésztők földhöz juttatása mellett megsegítésük érdekében az is felmerült, hogy az állattenyésztési alapba való befizetés ne csak a hazai állattartókat sújtsa, hanem azt terjesszék ki az importőrökre is. A pontok között szerepel a hazai piacvédelmi intézményrendszer és laborhálózat megerősítése, és egy erőteljes reklámhadjárat elindítása a jó minőségű magyar termékek védelmében. Érdekesség, hogy folyamatban van a hazai laborhálózat leépítése a nemzeti laborstratégia mentén, amelynek eredményeképpen sorra szűnnek meg a gyakran milliárdokból korszerűsített élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok.