Titokban készített videofelvételt küldött el lapunkhoz egy ismeretlen. A néhány perces film Dombóváron, a gyepmesteri telep melletti műkotorékpályán készült. A felvételeken egy-egy négyzetméteres, egymásra halmozott, tető és aljzat nélküli ketrecekben körülbelül húsz róka látható. Egyaránt éri őket a nap, az eső, a szél, és a föléjük zárt állatok ürüléke. Némelyikük a ketrec falának ugrik, visszazuhan, majd a szemközti rácsoknak csapódik. Tízszer, hússzor, ki tudja, hányszor. Egy másik a saját tengelye körül kering, megállás nélkül. Mellette, fölötte, alatta szinte katatóniás állapotban újabb állatok néznek fásultan a kamerába. Kölyökrókák és felnőttek, kisebbek, nagyobbak, talán a közeli erdőben ejtették fogságba őket. Egyikük-másikuk előtt vizes- edény, másutt csontmaradék.
A férfi telefonon közölte: a felvételt eljuttatta a dombóvári rendőrségre is. Varga Péter kapitány lapunkat arról tájékoztatta, hogy kivizsgálták és lezárták a dombóvári rókák ügyét, mert nem találtak bűncselekményre utaló jeleket.
A lapunknál jelentkező ismeretlen nem árulta el a nevét, mert tart a bosszútól. Beszámolója szerint a felvételt egy hónapja készítette, miután a Magyar Nemzetben megjelentek a Tolna megyei Kakasdon talált, feltehetőleg kutyák martalékául szánt rókáról szóló tudósítások.
Mint azt megírtuk, az ország különféle területein rendszeresen szerveznek kotorékvizsgának álcázott, Európa-szerte tiltott kutya–róka versenyeket, amelyeken gyakran külföldiek is részt vesznek. Az egymásnak eresztett állatok kölcsönösen megsebzik egymást, a róka gyakran bele is pusztul. A kutyának több esélye van, mert ha ellenfele túlontúl megszorongatja, akkor gazdája vasdoronggal feszíti szét a vad száját.
Egy másik szemtanú szerint a felvétel színhelyén, Dombóváron tavasszal is tartottak ilyen versenyt, amire többtucatnyian érkeztek. A buli résztvevői szurkoltak és sört iszogattak. A mulatozók áldozatai között akadt olyan róka is, amelyet – mert még bírta magát – többször is a kutyák elé vetettek, majd szétharapott állkapoccsal végezte. Máskor vadat és kutyát egyaránt sebzetten vonszoltak ki a kotorékból. Gazdáik mindenesetre jól szórakoztak. A szemtanúk egybecsengő beszámolója szerint a versenyek szigorú szabályok szerint folynak: a bíró stopperórával a kezében figyeli a küzdelmet, és aszerint pontoz, hogy az eb hány másodperc alatt és mely testrészén sebesítette meg a rókát. Minél több pontot szerez az állat, annál többet ér gazdájának, hiszen akkor kölykei is jó áron kelnek el. A titkos felvétel készítője szerint a filmen ilyen viadalokra ítélt rókák szerepelnek. Az esetről megkérdeztünk ügyészeket is, akik úgy vélték: több bűncselekmény is történt.
A kutyák és rókák küzdelme néhány éve még elfogadott szórakozásnak számított Magyarországon. A ma hatályos törvények azonban szigorúan tiltják a gerincesek mindennemű bántalmazását, nem beszélve az állatok egymás ellen uszításáról és arról, hogy az edzéseken és a vizsgán tilos a közvetlen fogás, a kutyát és a vadat ráccsal kell elválasztani egymástól.
A vadakat is védi a törvény. Hanga Zoltán, a fővárosi állatkert szakmai referense elmondta: az állatvédelmi törvény a rókára is vonatkozik, akkor is, ha nem számít védett fajnak. A tulajdonosnak kötelessége a jó gazda gondosságával eljárni, garantálnia kell az állat zavartalan pihenését és a megfelelő mozgásterét, s meg kell védenie a kedvezőtlen időjárás hatásaitól. Róka esetében tehát kifutót, esőtől, széltől, hidegtől védett vackot kell létrehozni, oly módon, hogy ott meghúzódhasson és társai elől elrejtőzhessen – fűzte hozzá a szakember. A felvételen látottak azonban korántsem felelnek meg ennek az elvárásnak. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvény kimondja: a vad zárt téri tartásához hatósági engedély szükséges.
