Északi csirkepaprikás

Paprikás csirkével hódol a magyar gasztronómiának Turóczi Gábor, a Lucullus Baráti Társaság tagja. A 28 éves fiatalember azt reméli, hogy az áprilisi északi-sarki expedícióval sikerül felhívnia a figyelmet a hazai konyhaművészetre. Ez lenne a második alkalom, hogy honfitársunk a jégmezőn átgyalogolva jut el a világ legészakibb pontjára.

Reményei szerint az Északi-sarkon főz paprikás csirkét jövő hónapban a Lucullus Baráti Társaság képviseletében Turóczi Gábor alelnök, hogy ezzel öregbítse a magyar gasztronómia jó hírét. A 28 éves fiatalember arra is kíváncsi, hogy ilyen extrém környezetben, amikor a puszta túlélés is komoly erőfeszítéseket követel, vajon képes-e az ember megőrizni kulináris kultúráját és identitását, vagy a hagyományos csirkepaprikás egy lesz azon ételek közül, amelyeknek értékét csupán kalóriatartalmuk adja. Turóczi Gábor lapunknak elmondta: a vélhetően tíz-tizenkét napos gyalogutat a szentpétervári sarkköri múzeum vezetőivel együtt teszi meg, de megeshet, hogy előtte egy-két kalandos kedvű ember csatlakozik még hozzájuk. A két orosz sarkkutató-akadémikus harminc éve vezet ilyen expedíciókat.
Turóczi Budapestről április 9-én indul, majd Osló és Tromsö érintésével érkezik a norvégiai Spitzbergákon működő alaptáborba. A most már teljes csapat április 11-én repülővel utazik a 89. szélességi fokon lévő, néhány sátorból álló Borneo jégbázisra, hogy majd onnan – a legközelebbi emberlakta településtől is 1300 kilométerre – gyalogosan vágjanak neki az Északi-sarknak.
A következő tíz nap alatt száz kilométernyi gyaloglás vár rájuk a legalább mínusz 30 fokos hidegben, a több ezer méter mély Jeges-tenger megfagyott felszínén. Április az egyetlen olyan időszak, amelyben úgymond „kényelmesen” járható a hatalmas jégmező. Februárban ugyanis még sötét van, a hőmérséklet pedig mínusz 50–60 fok alá zuhan. Májusban viszont már megnyílik a tenger, a jégmezőt hasadékok és vízcsatornák szelik át.
Ha nincs váratlan esemény, akkor április 20-án érkeznek az Északi-sarkra, ahol Turóczi kitűzi a magyar zászlót, és nekilát az ünnepi lakoma készítéséhez. A fagyott hozzávalókat – három-négy csirkecombot, hagymát, többféle pirospaprikát, mangalicazsírt – már aznap reggel kabátja alá rejti, hogy teste melegétől valamelyest kiengedjenek. A jégmező közepén speciális, egy-két liter űrtartalmú edényben fő majd meg a paprikás csirke. Ezután ezért rövidesen helikopter érkezik értük, hogy visszavigye őket a Borneo jégbázisra. Néhány napot még a Spitzbergákon töltenek, majd április 24-én este az expedíció magyar tagja hazaérkezik Budapestre.