Kifelejtett romániai magyarok?

Brüsszeli körökből tegnap kiszivárgott információk szerint nem tesz utalást a május 16-i országjelentésében az Európai Bizottság a romániai magyarságról. A jelentéstervezet kisebbségekről szóló, mindössze 18 soros részében csak a romákról esik szó, akiknek a helyzete a szöveg szerint továbbra sem megnyugtató.

Mint a tervezetből kitűnik, továbbra is jellemzők a cigányokkal szembeni rendőri túlkapások, az egészségügyben és munkaerőpiacon diszkrimináció tapasztalható.
Mint arról korábban beszámoltunk, a magyar kisebbséget többek között az oktatás terén érő hátrányok, vagy éppen az egyházi ingatlanok és a választási törvény körüli visszásságok miatt Olli Rehn bővítési biztos több ezer levelet kapott, melynek szerzői kérték, a bizottság tegyen említést a magyarság problémáiról. A finn származású politikus már korábban is úgy fogalmazott, hogy ha problémák vannak, akkor azt az RMDSZ vesse fel a román kormánynak.
A negyvenoldalas jelentéstervezet más területeken ugyanakkor kritikusan fogalmaz Bukaresttel szemben, ám úgy tudni, mindezek ellenére kedden Románia és Bulgária is zöld utat kap a 2007-es csatlakozáshoz.
*
A Románia felkészültségéről szóló jelentés készítői a jelek szerint az emberi jogi kérdésekre fokuszálnak, így például megjegyzik: a gyermekvédelem terén történtek előrelépések, a pszichiátriai intézmények állapota viszont továbbra is aggasztó. A bizottság szerint fel kell gyorsítani az adminisztrációs reformot, folytatni kell a korrupció viszszaszorításáért tett intézkedéseket.
Brüsszeli illetékesek egyelőre semmilyen forgatókönyvet sem kívánnak megerősíteni. Ettől függetlenül valószínűnek tűnik, hogy kedden mindkét ország kedvező értékelést kap, fontos kitételekkel. Ilyen lehet például az uniós források átmeneti blokkolása és egyéb, a jelenlegi engedékenységen szigorító lépés kilátásba helyezése. Brüsszeli körökben Romániát tartják felkészültebbnek, lévén Bulgária nem tette meg a szükséges lépéseket a mindent átható korrupció felszámolására. Az elemzők azonban egyetértenek abban, hogy a két ország sorsának különválasztása, netán mindkettejük csatlakozásának 2008-ra halasztása komoly feszültségeket gerjesztene a közösségben.
José Manuel Barroso bizottsági elnök úgy vélte, 2009 júniusára lehet kész az EU alkotmánya.